Mercedes-Benz C220 CDI Avantgarde: Visszatér a nagy csillag

A Mercedes-Benz új termékkoncepciójának első bizonyítéka a C-osztály, amely sokkal több vevőt csábíthat el, mint korábban. A stuttgartiak középkategóriás limuzinjából három különböző személyiségű változatot dobtak piacra, melyek más-más célközönséget szólítanak meg. A legnagyobb húzás az volt, hogy az Avantgarde kivitelek hűtőrácsára újra rábiggyesztették a háromágú csillagot. Az új C egyszerűen önbizalmat ad.

Classic, Elegance, Avantgarde, illetve Avantgarde AMG. Ennyiféle változatban rendelhető meg a C-osztály, ami véleményem szerint az utóbbi évek legjobban sikerült Mercedese. Az eleganciát, visszafogottságot kedvelő vásárlóknak ott van a Classic és az Elegance kivitel, extrovertált embertársaink pedig választhatják az Avantgarde, vagy az AMG csomaggal kiegészített Avantgarde Merciket. A hűtőrácsra helyezett csillagnál semmi sem sulykolja be jobban a fejekbe a Mercedes-Benz márkát, egyébként pedig a régi luxuscirkálókat juttatja eszünkbe, mint mondjuk a fejedelmi W126-os kupé. Az új C-osztály így is, úgy is maradandó emlékeket hagy bennünk, személy szerint egy fehér AMG-csomagos darabért ölni tudnék. Összességében elmondható, hogy sportosabbra vette a figurát a C-osztály, nyoma sincs már lágy vonalaknak, inkább az élek és a sarkok dominálnak. Masszívak a lökhárítók és a sárvédőívek, megváltoztak a lámpatestek formái – a C-Merci egy darabból öntöttnek hat.

A középkategóriás Benz nem hízott sokat elődjéhez képest, méretét tekintve most is a D-szegmens középmezőnyébe sorolható. Kompakt karosszériája miatt még jól elkülöníthető az E-osztálytól. Hossza 4581 mm (+55 mm), szélessége 1770 mm (+42 mm), tengelytávja pedig 2760 mm (+45 mm).

Az utastér legalább akkora esztétikai élményt nyújt, mint a karosszéria. Pláne akkor, ha jó pénzért otthonos, csokoládé színű bőrkárpitozást kérünk bele. A barna kárpit még jobban kiemeli a selyemfényű alumínium dekorációkat, illetve a krómozott kezelőszerveket. Ehhez képest kicsit méltatlanok a kemény, néhol olcsó műanyagok. A műszerfal vadonatúj, de a multifunkciós kormánykerék maradt négyküllős és nagy átmérőjű, bajuszkapcsolóból pedig itt is csak egy van a bal oldalon. A sebességhatároló- és szabályzó kapcsolója az indexkar fölött van, azonban utóbbi túl mélyre került, így előfordult, hogy sávváltási szándékomat a tempomattal kívántam jelezni. Oda kellett figyelni a mozdulatra.

Ahogy vártam, a C-osztályban pillanatok alatt sikerült beállítani az ideális vezetői pozíciót, ami az általánosnál eleve magasabban van. Vagy csak a fejtér kicsi? Mindkettő. Mindenesetre egy magasabb embernek nem kell emelnie az ülőlapon, hogy jól kilásson az autóból. A helyviszonyok a C-Merciben csak átlagosak, a tér passzentos, nyújtózkodásra nincs lehetőség. A lábtér ugyan némileg nagyobb lett, mint az előző C-osztályban, a hátsó traktus csak átlagos magasságú személyeknek kényelmes. Az én fejem például hátul hozzáért a plafonhoz, egy 192 centiméter magas barátom pedig már oldalra szegett fejjel volt kénytelen ülni. Vélhetően a kombi modellben már nem lesznek hasonló problémák. A csomagtér viszont öblös, 475 literes.

Tesztautónkban a 2148 köbcentiméteres, common rail direkt befecskendezéses turbódízel motor korszerűsített változata dolgozott, amely 170 lóerőt és 400 newtonmétert állít a pilóta szolgálatába (korábban 150 LE). Kifejezetten csendes üzemű és kultúrált járású, pedáns természetéből kifolyólag nyers előadásmódot nem lehet várni tőle. Rendben van, de a hozzá kapcsolt hatfokozatú automataváltó akkor is még pluszban lefojtja. Vehemensen elindulni az autóval, uram bocsá’ kilőni vele lehetetlen, a húzóerő csak komótosan érkezik meg. Eleinte kételkedtem is, hogy a motor 170 lóerős. A C220 CDI esetében csakis méltóságteljes haladásról lehet szó, nem pedig aszfalttépő nyargalásról. Persze ha sietős a dolgunk, akkor sem csalódunk az autóban. A rugózás nem túl lágy és nem is túl feszes, a 17-es kerekek sem zavarják a menetkomfortot, a szelektív csillapítással operáló futómű pedig sziklaszilárd és megbocsátó. Továbbá a fékrendszer az egyik leghatékonyabb, amit valaha középkategóriás autóba építettek.

A simán és fürgén kapcsoló automata szerkezetnek két módja van, a komfortos és a sportos, de én érezhető különbséget nem tudtam köztük felfedezni. A C220 CDI igazi területe az autópálya, ahol kamatoztathatja képességeit. Az embernek olyan érzése van, hogy kimenne a világból is. A 130 km/óra tölymörgésnek tűnik, a 160/170-as tempó viszont már kényelmes. A váltó hangolása miatt a C220 CDI ilyenkor jól fogyaszt, s ha kell, nagy tempóról is erőteljesen gyorsít. Az utazás valóban feledhetetlen: a szigetelés elsőrangú, a klímaszabályzás intelligens, az ülések kényelmesek, a hifi pedig olyan tisztán és erőteljesen szól, hogy öröm kedvenc lemezeinket újra végighallgatni.

Annyi biztos, hogy az új C-osztály vonzó formájával és magas színvonalával tovább élezi a harcot a középkategóriában. Telitalálat lenne, ha utastere egy kicsit tágasabb lenne és nem lenne ilyen drága. A C220 CDI Classic alapára 9 150 000 forint, tesztautónk árcéduláján azonban több mint 13 millió forint szerepelt, amiért már felső-középkategóriás prémium limuzint lehet kapni.

Az alapfelszereltség többek között tartalmazza a 7 légzsákot (1 térdlégzsák elöl), az ESP-t, a kétzónás klímát, a négy elektromos ablakot, a fedélzeti számítógépet, a 4 irányban állítható kormányoszlopot, az első könyöktámaszt, a multifunkciós kormányt, a részben elektromosan állítható első üléseket, valamint a szövetkárpitozást. Az Elegance és az Avantgarde csomagért egyaránt 534 000 forintot kérnek, utóbbi tartozéka például a fénycsomag, a hátsó könyöktámasz tárolórekesszel, a multifunkciós bőrkormány és bőr váltókar, a szövet/ARTICO bőrutánzat kárpitozás, kívül a feketére fényezett B-oszlop, a krómgyűrűbe helyezett ködlámpák, a 17 colos kerekek és még rengeteg egyéb apróság. AMG Sportcsomag is rendelhető, 566 400 forintos minimum áron. A COMAND APS rendszer 908 400, az Intelligens Világítási rendszer 388 800 forintért szerezhető be.