Interjú az Alfa Romeo vezető mérnökével, aki Verstappen és Leclerc oldalán is dolgozott

Mikor döntötted el, hogy a mérnöki pályát választod?

Mindig egyértelmű volt számomra, hogy mérnök akarok lenni, már hat vagy hét éves koromban meghoztam ezt a döntést. Kezdetben egyébként jobban érdekeltek a motorok, ami abból ered, hogy a MotoGP nagyon népszerű Spanyolországban. Jómagam is szeretek motorra pattanni, korábban dédelgettem olyan álmokat, hogy motorversenyzőként is kipróbálom magam. Ez az álom viszont soha nem teljesült, mert nem volt hozzá elegendő pénzem.

Az egyetemi évek alatt aztán egyre jobban kezdtek érdekelni az autók. A tanulmányaim során lehetőségem volt egy gokart csapatnak dolgozni, ahol bajnoki címekért harcoltunk. Ekkoriban már olyan versenyzőkkel dolgoztam együtt mint Antonio Garcia és Fernando Alonso, akik 12 évesek voltak abban az időben. Emlékszem, az egyetemen mindig mondtam a tanáraimnak és a csoporttársaimnak, hogy a motorsportok világában szeretnék dolgozni, mert ez érdekel a legjobban. Ők mindig azt felelték, hogy ez nem valódi munka – valójában ez így is van, hobbiként tekintek a munkámra. Ezt szeretem a legjobban csinálni és pénzt is keresek vele.

A családodban volt valakinek kapcsolata korábban a Forma-1-gyel?

Mindannyian szeretik az autókat és a motorokat, de egyiküknek sem voltak kapcsolatai a Forma-1-ben. Édesapám, a nagybátyám és a nagyapám is hozzám hasonlóan szenvedélyes volt, az unokatestvérem még egy versenycsapatot is alapított.

Hogyan jutottál el egy gokart csapattól a Forma-1-ig?

Harminc évvel ezelőtt minden sokkal nehezebb volt, hiszen akkoriban még nem volt elérhető az internet és a mobiltelefon. Nem volt könnyű kapcsolatba kerülni olyan emberekkel, akik az F1-ben dolgoznak. Valamilyen oknál fogva én mindvégig biztos voltam abban, hogy be tudok kerülni a Forma-1-be. Egy spanyol gokart csapatnál kezdtem dolgozni, majd Párizsba költöztem. Ott találkoztam egy emberrel, aki ismert valakit a Formula 3000-ből, akin keresztül kapcsolatba kerültem Helmut Markóval. Tulajdonképpen Marko adta meg számomra a lehetőséget, hogy az F1-ben kössek ki. Nyolc évembe telt, mire eljutottam idáig, és ezen út során nagyszerű emberekkel dolgoztam együtt. Az egyik legszebb emlék az 1998 és 1999-es év, amikor a Formula Nissanban építettünk győztes csapatot. Ironikus módon Fernando Alonso volt a legnagyobb ellenfelünk.

Számos versenyzővel dolgoztál együtt karriered alatt. Van olyan, akit kiemelnél közülük?

Igen, Max Verstappen az. Rendkívül különleges volt Max oldalán dolgozni. Már az első pillanattól kezdve egyértelmű volt számomra, hogy Max világbajnok alkat.

Mesélnél kicsit a jelenlegi pozíciódról az Alfa Romeónál?

A versenycsapat (utazó csapat – a szerk.) technikai oldaláért felelek. A versenyhelyszínekre utazó mérnökökkel és technikusokkal, illetve a gyárból, távoli eléréssel dolgozó technikai szakemberekkel dolgozom együtt. Távoli eléréssel egyébként 30 mérnök dolgozik velünk minden versenyhétvége alatt. Összesen 58 emberem van a pályán, szóval elég limitált a létszám. Valamennyi mérnökünk egy területre specializálódott, így minden fontos területnek megvan a saját specialistája, gondolok például az aerodinamikára vagy a gumikra. A különböző területekről jövő információkat össze kell gyúrnunk, hogy a lehető legtöbb teljesítményt hozzuk ki az autóból. Emellett természetesen a versenyzőkkel is szorosan együtt kell működnünk, hiszen ők azok, akik az autót vezetik.

A jelenlegi pozíció az álommunkád vagy szeretnél még magasabbra kerülni a ranglétrán?

Mindig fejlődni szeretnék és a célom az, hogy magasabb pozícióban dolgozhassak majd. Amit nagyon szeretek a jelenlegi munkámban, hogy minden nap tanulok valami újat. Tulajdonképpen az álmomat élem, de továbbra is fejlődni akarok, hogy tovább építsem a karrierem. Amikor versenymérnökként dolgoztam, csupán néhány emberrel voltam közeli kapcsolatban, jelenleg pedig egy nagy csoportért felelek. A csapat is egyre növekszik, és mindig a legtöbbet kell kihoznunk magunkból. Fontos, hogy egy hajóban evezzünk és mindenki ugyanazért a célért dolgozzon. Számomra ez a legnagyobb kihívás a munkámban, amit nagyon élvezek. A Forma-1-ben természetesen mindenki nyerni akar, remélhetőleg egy napon a bajnoki címet is megszerezzük itt a Saubernél.

Milyen a vezetési stílusod, hogyan tudod folyamatosan motiválni az embereid?

Ez sok energiát és tudást igényel. Különböző kultúrákból származó emberekkel dolgozom együtt, és mindannyian más karakterek vagyunk. A vezetési stílust személyre kell szabni, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az emberekből. Nem várhatjuk el, hogy mindenki ugyanúgy reagáljon egyes dolgokra, hiszen mindannyian különbözőek vagyunk, ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt.

Mit csinálsz a szabadidődben? Úgy tűnik szeretsz futni, ráadásul gyorsan futni…

A futás nagyon jó módja a versengésnek a Forma-1-es burkon kívül. Ha megnézzük hány versenyre kell utaznunk egy évben, szükséges, hogy fitten tartsa magát az ember, ez mentális és testi szempontból is elengedhetetlen. Futóversenyeken is szoktam indulni, ebben az évben két versenyt csináltam és kettő van még hátra. Ha azt látom, hogy valaki gyorsabb nálam, még keményebben edzem, emiatt néha a feleségem őrültnek néz. Hogy őszinte legyek, komoly önuralomra van szükségem ahhoz, hogy elkerüljem a túledzést. Nem vagyok jó vesztes. Ha alulmaradok, mindig kielemzem a teljesítményem, hogy miben tudok fejlődni. Az élet minden területén próbálom a legjobbamat nyújtani, ilyen karakter vagyok – valószínűleg ezért is dolgozom ebben a közegben.

Mi kell ahhoz, hogy valaki a tiédhez hasonló pályát fusson be és a Forma-1-ben dolgozhasson?

Két dolog szükséges hozzá: motiváció és elhivatottság. Ki kell tűznöd magad elé a célod és keményen kell dolgozni, hogy elérd azt. Valójában az egész nagyon hasonló a futáshoz. Meg kell határoznod milyen gyorsan akarsz lefutni 10 kilométert, amihez edzéstervet kell készítened. Ennek mintájára ki kell tűznöd a célt, hogy a Forma-1-ben akarsz dolgozni és mindent meg kell tenned a cél elérése érdekében. Az viszont eltérő a futáshoz képest, hogy míg a futás során saját magadra vagy ítélve és egyedül kell teljesítened, a Forma-1-ben ez másként van. Itt egy nagy csapat vesz körül és számos tényező befolyásolja a teljesítményed. Minden nagyon gyorsan történik és nem mindig találod magad a megfelelő helyen. Fontos, hogy türelmesnek kell lenni és a lehetőség jönni fog. Én már 21 éve itt vagyok, továbbra is az utazó csapat tagjaként dolgozom, ami különösképpen nehéz, hiszen rendkívül limitált a pozíciók száma.

Fotók: James Moy, Alfa Romeo F1 Team Stake