160 éves lenne a magyar autóipar egyik úttörője
Karburátor, hydrokompresszor, forgóeke, nyersolajmotor – néhány azon szabadalmak közül, amelyek a magyar autóipar egyik úttörőjének nevéhez köthetők. 160 évvel ezelőtt, a mai napon született Bánki Donát, aki előtt az ország legszélesebb márkakínálatát egy helyen értékesítő autókereskedése is tiszteleg.
Lőwinger Donát 1859. június 6-án született a Komárom-Esztergom megyei Bakonybánkon. Szülőhelye iránti tiszteletből magyarosíttatta később családnevét, így vonult be Bánki Donátként a magyar motorgyártás történelmébe.
„Bánki Donát egyike volt azon kiváló magyar mérnököknek, akik munkásságukkal hozzájárultak az autózás elterjedéséhez” – kezdte Simon Péter, a Duna Autó Zrt. műszaki igazgatója. „Nem csak remek szakember volt, de elhivatott oktató is, aki a lehető legtöbb módon segítette hallgatói felkészülését. Ezek után nem is meglepő, hogy több oktatási intézmény is névadójának választotta, mint például a budapesti közlekedésgépészeti szakgimnázium, amivel évek óta mi is együttműködünk.
A Duna Autónál fontosnak tartjuk, hogy szakemberek végezzék ügyfeleink autójának szervizelését, karbantartását. Az autó ugyanis nekünk bizalmi kérdés. Ezért évi 20-30 tanuló tudásának bővítéséhez járulunk hozzá a gyakorlati képzés kertében, remélve azt, hogy az innen kikerült tanulókra is olyan büszkék lehetünk egyszer, mint Bánki Donátra.”
Korának legnagyobb gépészmérnöke volt, aki az iparosodó hazai környezetben kezdte mérnöki tevékenységét. A Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban közel 17 éven át dolgozott, s ez időszak alatt olyan innovációkhoz adta nevét és szaktudását, mint a Mechwart-eke vagy az úgynevezett ún. Bánki-Csonka motor, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. Munkássága nem csak e vívmány által kapcsolódott össze Csonka Jánossal, de 1893-ban együtt szabadalmaztatták a fúvókás benzinkarburátort, közismertebb nevén a porlasztót. „Találmányuk a kor azon nagy problémáját oldotta meg, hogyan lehet az üzemanyagot biztonságosan, hatékonyan, és egyben környezetkímélő módon a motorba juttatni. Ezzel újabb lendületet adtak az automobilizmus fejlődésének.” – tette hozzá Simon Péter, az idén 30 éves Autóváros szakembere.
Az idő előre haladtával a karburátor fokozatosan fejlődött, de amikor már elérte azt a szintet, amely után gazdaságosan nem volt tovább fejleszthető, új utakat kellett keresni. Az egyik a benzinbefecskendező rendszerek kifejlesztése volt, aminek előnye a belsőégésű motor teljes üzemelési tartományában a jobb tüzelőanyag-levegő keverék előállítása, valamint a kisebb károsanyag-kibocsátás. Napjainkban az egyre szigorodó szabályozások következtében már csak a közvetlen befecskendezéses rendszerek tudják teljesíteni az EURO 6D normát.
Bánki összesen 10 találmányát szabadalmaztatta, főként a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. Köztük van az Otto motoroknál a mai napig használatos elektromos gyújtás elődje, az automatikus csőgyújtás, amelyet a gáz- és petróleummotoroknál alkalmazott a Bánki-Csonka kettős. Ezt követte 1894-ben az első nagynyomású robbanómotor, a saját korában méltán világhírű Bánki-motor, majd 1902-ben életre hívta elsőkerék-hajtású gépkocsiját, amelynek működési elve ma is korszerűnek számít.
