A belső égésű motor még sokáig uralkodó lesz
címkék: autóipar, bioüzemanyag, elektromos, enyhe-hibrid, hibrid, hidrogén, plug-in hibrid, üzemanyagcella
A személy- és haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentése a klímaváltozás elleni harc egyik fő és globális kihívása. A növekvő társadalmi nyomás, a szigorúbb kibocsátási előírások és a feltáruló új üzleti lehetőségek hatására megkezdődött a belső égésű motorokról elektromos motorokra történő átállás. Azonban a globális autóipari beszállító SEG Automotive közelmúltbeli elemzése rámutatott, hogy az átállás a vártnál lassabban következik csak be.
Az előrejelzések szerint 2025-ben a világszerte gyártott járművek mindössze 10 százaléka lesz tisztán elektromos. Ugyanakkor a belső égésű motorok hatékonyságát javító technológiák várhatóan jelentősen növelik piaci részarányukat: a 48 Voltos lágy hibrid megoldások piaci részaránya 2025-re globálisan 20 százalék, míg Európában 36 százalék lehet. A start-stop megoldást is univerzálisan alkalmazzák, 2019-ben a globális piaci részesedése először lépi át az 50 százalékos küszöböt.
Az elektromos járműveké a jövő – de a legfrissebb piaci adatok azt sugallják, hogy az átmenet csak fokozatosan következik majd be. A járművek nagy része még 2025-ben is belső égésű motorral fog közlekedni. A környezet védelme és a szigorodó CO2-kibocsátási szabályok betartása érdekében ezeknek a járműveknek a lehető leghatékonyabbnak kell lenniük. Ennek megfelelően a járműgyártók nem csak a start-stop rendszert használják egyre szélesebb körben, de új megoldásokat is alkalmaznak, például a 48 Voltos hibridizációt.
Az elmúlt év során már a luxusmárkák, például a BMW és a Daimler is megjelentették első 48 Voltos szériamodelljeiket. A technológia segítségével a hagyományos, belső égésű motorok kis ráfordítással hatékonyan hibridizálhatók (enyhe hibriddé tehetők): mindössze a 12 Voltos generátort kell a 48 Voltos berendezéssel helyettesíteni, és az üzemanyag-fogyasztás és CO2 kibocsátás máris akár 15 százalékkal csökkenthető.
Az előrejelzések szerint a következő néhány évben a 48 Voltos technológiát egyre több gyártó és piaci szegmens vesz át, és piaci részesedése 2025-re eléri a 20 százalékot – azaz a tisztán elektromos autók piaci részesedésének (10%) kétszeresét. A technológia várhatóan Kínában (32% százalékos piaci részesedés 2025-ben) és Európában (36% százalékos piaci részesedés 2025-ben) terjed el a leggyorsabban, az Egyesült Államok pedig néhány év késéssel kapcsolódik majd be a gyors növekedési trendbe.
Ennek azonnali hatása lesz a klímavédelemre nézve: az előrejelzések szerint 2025-ben gyártott 20 millió, 48 Voltos rendszerrel szerelt jármű már önmagában 30 milliárd liter üzemanyag és több mint 70 millió tonna CO2 megtakarítását teszi lehetővé, a járművek teljes életciklusa során, a hagyományos belső égésű motorokhoz képest. Összehasonlításként, Németország teljes CO2 kibocsátása 2018-ban 760 millió tonna volt.
A főbb piacok között jelentős eltérések figyelhetők meg az elektromos és hibrid járművek elterjedési ütemében. A különbségek elsősorban a helyi törvények és jogszabályok, az energiamix, és a piacok fejlettsége közötti eltérésekre vezethetők vissza.
Az európai piac hagyományosan élen jár az új technológiák átvételében. Így történt ez a start-stop rendszerrel, és várhatóan a 48 Voltos rendszerrel sem lesz másként, hiszen az előrejelzések szerint ennek piaci részesedése 2025-re elérheti a 36 százalékot. A tisztán elektromos járművek térnyerése ezzel szemben lassabb lesz mint Kínában, és 2025-re csak 13 százalékot ér el.
Németország élen jár a 48V technológia átvételében, 2025-re a járművek várhatóan közel fele (47%) ezt a megoldást használja majd, míg az akkumulátorral működő elektromos járművek aránya 19 százalékra nő.
Az autóiparban jelenlegi lassulásával összhangban, az európai autóiparban is csak enyhe növekedés várható, a teljes gyártott darabszám a 2018-as 22 millióról mindössze 22,3 millióra nő 2025-re.
Régebben Kína néhány évvel lemaradva követte Európát az új technológiák, például a start-stop átvételében. Azonban az elektromos járművek terén Kína mára az egyik vezető piaccá lépett elő, az elektromos járművek részaránya 2018-ban (3%) magasabb volt, mint Európában vagy az USA-ban, és várhatóan 2025-ben (16%) is magasabb lesz. Kínában a 48V technológia átvétele is várhatóan gyorsabb lesz, részaránya 2025-re eléri a 32 százalékot.
Az autóeladások 2019-ben elmaradnak az előző évi szinttől, a várakozások szerint 24,3 millió új jármű talál majd gazdára, szemben a 2018-as 26,6 millióval. A következő években azonban fellendülés várható, és a Kínában gyártott autók száma 2025-re elérheti a 30,6 millió darabot.
Noha az USA gyakran volt a járműipari változások motorja, az új technológiák átvétele jellemzően tovább tart, mint más piacokon. A start-stop rendszert például kezdetben szkeptikusan fogadták a vásárlók, piaci részaránya 2018-ban 38 százalék volt. Idén először a start-stop rendszerrel szerelt új autók aránya átlépi az 50 százalékot, és összesen 5,4 millió új autó készül start-stop rendszerrel.
Az elektromos járművek és a 48V technológiájú járművek térnyerése is várhatóan lassabb lesz az amerikai piacon, részarányuk csak 10 illetve 7 százalék körül várható 2025-re. Összességében az észak-amerikai piac stagnálása várható, 2025-ben mintegy 17 millió új autó gyártása várható, hasonlóan a 2018-as szinthez.
Japán egyedi utat választott az elektromos mobilitás felé. A hangsúly nem annyira a tisztán elektromos járműveken van, ezek részaránya mindössze 2 százalék és 2025-re is mindössze az eladások 8 százalékát teszik majd ki. Ezzel szemben a PHEV (plug-in hibrid) járművek részaránya 14 százalék, és ennek közel duplája várható 2025-re. Ez egyben azt is jelenti, hogy a HEV (full hibrid) járművek szerepe a közeljövőben marginális marad.
Japán és vezető autóipari cége, a Toyota nagy jövőt jósol a hidrogénhajtású járműveknek – és ha az üzemanyagcella sikeres lesz, az ország egyértelműen vezető szerepet játszik majd ebben a szegmensben. A hangsúly egyelőre a haszongépjárműveken van. A személygépjármű szektorban a FCEV-k (tüzelőanyagcellás elektromos jármű) mindössze 0,3 százalékos részarányt érnek el 2025-re. Összességében Japánban 2025-ben 9 millió autó készül majd, ez némileg elmarad a 2018-as 9,2 milliótól.
Brazília saját megoldást választott a közlekedéssel kapcsolatos szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére. A bioüzemanyagok gyártását és használatát helyezték előtérbe a 79 százalékban megújuló forrásokat tartalmazó energiamixből. A brazil etanol CO2 kibocsátása mindössze negyede a hagyományos üzemanyagokénak. Ebből következően a belső égésű motor a jövőben is domináns szerepet játszik majd az országban.
