Autóipar: az alkalmazkodás lehet a siker kulcsa
A PwC szakértői szerint 2014 jó évnek ígérkezik az autóipar számára, mivel növekedés várható valamennyi régióban. Ez azt is jelenti, hogy a várakozások szerint az Európai Unióban végre megfordulni látszik az eddigi negatív trend, és 3,6%-os éves növekedés prognosztizálható. Ennek üteme elmarad az előrejelzések szerinti 5,8%-os globális éves emelkedéstől, azonban 2015-től gyorsulás várható az EU-ban. Nem okoz meglepetést, hogy a legnagyobb ugrást a fejlődő távol-keleti országok érhetik el a 11,6%-os növekedéssel, melyek közül becslések szerint Kína önmagában a gépjárműgyártás globális bővülés 24%-át teszi ki.
A PwC globális felmérése keretében – szorosan együttműködve az iparági szereplőkkel – másfél évig tanulmányozta azokat a makrogazdasági folyamatokat, amelyek az elkövetkezendő évtizedekben jelentősen befolyásolhatják az üzleti világot, azon belül pedig az autóipart, illetve azok piaci szereplőit. A kutatások eredményeként öt olyan megatrendet azonosított, melyek jelentős hatással lehetnek az autóiparban működő vállalatokra. Az öt megatrend: urbanizáció gyorsulása, klímaváltozás és erőforráshiány, demográfiai eltolódások, gazdasági erőviszonyok változása, valamint technológiai fejlesztések.
Mit jelent az urbanizáció az autóipar számára?
A gyorsuló urbanizációs folyamat, azaz a társadalom városokba tömörülése nem új jelenség. Jelenleg a társadalom 50%-a él városokban, azonban becslések szerint a következő 25 év alatt ez a mutató eléri a 70-75%-ot további 1-1,5 milliárd ember vándorlásával. Ezzel 2025-re több mint félmilliárd ember él majd körülbelül 30 nagyvárosban, amelyek gazdasági ereje pusztán méretük alapján is meghatározó. Mit jelent ez az autóipar számára? Ezekben a városokban jelentős méretű infrastrukturális beruházásokra lehet számítani. Különböző szektoroknak, így az autóipar szereplőinek is kéz a kézben kell együttműködni más szektorok szereplőivel, hogy a kívánt infrastruktúrát meg lehessen valósítani. Várhatóan az infrastruktúra kiépítése városról városra különböző ütemben fejlődik majd, továbbá a sűrűsödő forgalom mellett növekvő szennyezettségre és a parkolóhelyek szűkösségére kell számítani. Ezen problémák kezelése szükségessé teszi majd erős szabályozási rendszerek bevezetését a városokban. Az autóipar számára elengedhetetlenné válik a városi jellegzetességek megértése, a különböző városi szabályrendszereknek való megfelelés, valamint új, innovatív megoldások bemutatása a problémák kezelésére. Olyan üzleti modellek kidolgozása, melyek a hatékony gépjármű- kihasználtságot növelik.
A zöld jövő: vásárlói tudatosság és innováció
A klímaváltozás állandó téma, ami talán a legszélsőségesebb politikai vitákat váltja ki a megatrendek közül. Az autóipar számára két kiemelt tényező a vásárlói tudatosság, amely a keresletet irányíthatja, valamint K+F költségek jelentős növekedése a minél innovatívabb gépjárművek gyártására. A klímaváltozás hatására szigorúbb környezetvédelmi szabályozások várhatóak, a vevők preferenciái egyre inkább eltolódnak a zöldebb megoldások felé, valamint nőnek a szélsőséges időjárási viszonyoknak való kitettségből eredő kockázatok (az elmúlt 30 évben észlelt környezeti katasztrófák száma megháromszorozódott).
„Az erőforrások szűkössége jelentős áremelkedéshez vezethet. Ezek hatására a befektetések nagy része a hatékonyság növelésére és az innovációkra fog összpontosulni. Ezért ezek már nem csupán sikertényezők lesznek, a fennmaradás érdekében alapvető változtatásra fognak kényszerülni a vállalatok. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása, új erőforrások felkutatása és megszerzése, a termékstratégiák átgondolása és új ellátási láncok felépítése is a napirendre kell, hogy kerüljenek” – tette hozzá Mekler Anita.
Új kihívások: erősödő középosztály és a szakképzett munkaerő hiánya
A demográfiai eltolódások között a legjelentősebb a középosztály erősödése a fejlődő országokban (költekezésük becslések szerint megkétszereződik 2030-ra), valamint a társadalom elöregedése a fejlett országokban. Itt is két oldalról közelíthetjük meg az autóipar számára jelentkező kihívásokat. A kereslet oldaláról különböző trendek figyelhetők meg: az idősebb vevők a komfortot és biztonságot részesítik előnyben, míg a fiatalabb vevők a technológiai újításokban érdekeltek; emellett az erősödő középosztály is újabb lehetőségeket és kihívásokat jelent az autógyártók számára.
A munkaerőpiac oldaláról vizsgálva az idősödő munkavállalók számának növekedése mellett szakképzett munkaerő hiánya egyre inkább kihívást jelent, ami a fejlődésnek komoly gátakat vethet. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása plusz költséget jelent a vállalatok számára (oktatás/betanítás, egészségügyi programok átdolgozása), míg a szakképzett munkaerő megszerzéséért és megtartásáért erős versenyre kell számítani, jellemzően külföldről kell majd pótolni a hiányt.
Átrendeződő erőviszonyok: nyugatról keletre
A gazdasági erőviszonyok a nyugati országoktól a keleti országok felé tolódnak el. A keleti és fejlődő piacok jelenleg a világpiaci növekedés 85%-át teszik ki, az előrejelzések szerint éves átlagos 8%-os növekedési rátával hosszú távon, ami növekvő gyártási kapacitásokat és értékesítéseket eredményez. A G7 országok vásárlóerő-paritás alapján számított GDP-mutatója ma még ugyan megelőzi az E7 országok GDP-jét, azonban 2050-re az E7 országok GDP-je a G7 országok GDP-jének kétszeresét fogja elérni. A fejlődő országok rendkívüli lehetőségeket rejtenek, azonban ehhez alkalmazkodni kell az eltérő vevői igényekhez, versenykörnyezethez és állami szabályozásokhoz. Óriási verseny várható, ami már el is kezdődött a fejlődő országok piacain, hogy a vállalatok elsőként minél nagyobb piaci részesedéseket tudjanak szerezni felvásárlásokkal, cégösszeolvadásokkal, vagy akár zöld mezős beruházásokkal.
A technológiai változásokra az autóiparnak is azonnal reagálnia kell
Míg az eddigi négy megatrend nehezen befolyásolható külső adottság, addig a technológiai fejlesztések jelenthetik a megoldást akár az előbbiek kezelésére is, amelyek továbbra is gyorsuló tendenciát mutatnak. Az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma globális szinten hamarosan eléri az 50%-ot míg az internet-csatlakozással rendelkező készülékek száma 2020-ra elérheti a 6,58 darabot személyenként (ami jelenleg 2 darab/fő). A gépjárművek elektronikai felszereltsége a mai 30%-hoz képest 2030-ra elérheti az 50%-ot. Az új technológiáknak köszönhetően egyre inkább elterjednek a virtuális üzleti és működési modellek. Vásárlás helyébe egyre inkább a különböző bérleti struktúrák léphetnek (pl. Zipcar vagy salesforce.com). A technológiai innovációk révén új versenytársak jelenhetnek meg az új versenyelőnyök, valamint a hatékonyabb működési lehetőségek eredményeként. A keletkező hatalmas adattömegek begyűjtése, feldolgozása illetve elemzése révén egyre könnyebb lesz betekintést nyerni az aktuális autóipari trendekbe, ezért a valós idejű információszerzés és a gyors alkalmazkodási képesség egyre inkább feltétele lesz a sikeres működésnek, mintsem versenyelőny.
„Ezek a trendek határozhatják meg a következő néhány évtizedben bekövetkező változások irányait, amelyek megértése és átültetése a vállalat stratégiájába az autóipari vállalatok meghatározó sikertényezője lehet. Ezek a trendek magát az autóipar egészét alakítják majd a következő évtizedekben, azonban az iparágban működő különböző szerepet betöltő vállatokra, úgymint például gyártókra, értékesítőkre, beszállítókra, vagy szolgáltatókra gyakorolt hatása más és más lehet” – hangsúlyozta a PwC szakértője.
Az alábbi ábra szemléleti a trendek piaci szereplőkre gyakorolt hatásának mértékét:
Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 50.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)
