/*Impresszum blokkolas*/ /*Impresszum blokkolas*/
Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

Citroen újdonságok 2006-ra

2006. július 10. 17:01   |   Autoblog
címkék:  

Versailles környékén kipróbáltuk az új 170 lóerős dízelmotort a Citroen C5-ben, megismerkedtünk az új hatfokozatú robotváltóval a C4-ben…

C5 2,2 HDi


Abszolút csúcstechnika jellemzi a Ford és a PSA által kifejlesztett négyhengeres, 2,2 literes dízelmotort: két párhuzamos működésű turbótöltő, harmadik generációs Bosch common rail befecskendezés, 1800 baros nyomócső nyomás, hétlyukú piezoelektromos Bosch befecskendezők, 6 ütemes befecskendezés, részecskeszűrő, stb. A Ford és a PSA két fix és nem variálható lapátgeometriájú turbófeltöltőt alkalmazott az új motornál, hogy alacsony és magas fordulatszámon egyaránt javuljon a motor teljesítménye. Alacsony fordulatszámon, azaz 2700/min érték alatt csak az egyik turbó működik, ettől feljebb azonban a második turbó is bekapcsol, hogy a magas fordulatszám teljes tartományában elegendő legyen a levegő mennyisége.


A precíziós mérnöki munka eredménye egy kiváló erőforrás lett, ami 1500-as fordulatszámtól kezdve úgy húz, mint az ökör. Semmi turbólyuk vagy késlekedés, a 370 Nm pedig majdnem 5000-es fordulatig kitart, a gyorsítás lineáris. Mindegy, melyik sebességfokozatban vagyunk éppen, a gázpedál lenyomására kíméletlen gyorsítás a válasz. A 170 lovas hajtómű könnyedén elbánik a C5 hajószerű testével. Eleinte az volt az érzésem, hogy a 170 lóerős 2,2-es nem mozgatja fürgébben az autót, mint a 138 lóerős kétliteres HDi (0-100 km/h 9,8 mp, 2,2 HDi 9,3 mp) – valóban, papíron csak fél másodperc a különbség, ami városi menetben nem nyilvánvaló.

Autópályán azonban fordul a kocka, a C5-ben ráadásul nem érezni a tényleges sebességet: a 170-180-as kényelmes és illegális utazótempó nagyon hamar kialakul és a maximális sebesség 222 km/h (2,0 HDi – 205 km/h). S mint említettem, a 2,2-es HDi előadásmódja lenyűgöző. Ha lehúzzuk a duplafalú oldalüvegeket, hallhatjuk a finom dízelhangot és a turbótöltők férfias fütyülését, a kabinból viszont csak a rezgésmentes, halk járásra emlékezünk, no meg a Hidraktív 3-as légrugózás küszködésére, ahogy kilövésnél vízszintben próbálja tartani az autó orrát.


Magyarországon a 170 lóerős, ötajtós Citroen C5 2,2 HDi FAP akciós ára 7 490 000 forint, a 2,2-es kombi HDi árát továbbra sem alakították ki. Az autó kizárólag Exclusive felszereltséggel vásárolható meg, ami azt jelenti, hogy a bőrön, a napfénytetőn és a navigációs rendszeren kívül gyakorlatilag minden benne van. Többek között alapáron jár a 7 légzsák, a légrugózás, az ESP, a kétzónás klíma, a Bi-Xenon fényszóró, az elektromos Alcantara ülés, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, az első-hátsó parkolóradar, a fedélzeti számítógép és a könnyűfém kerék. A C5 2,2 HDi 170 egyelőre hatfokozatú kézi váltóval kapható, később minden bizonnyal érkezik az automata szerkezet is.

Új automata a C4-ben


Rengeteg kritika érte korábban a C3-ban és a C2-ben alkalmazott Sensodrive robotváltót, s mit mondjak, teljesen jogosan. A szerkezet ráérősen kapcsolgatott, előzési szituációknál forró másodperceket okozva a pilótának, s komolyan rontotta az egyébként sportos természetű, 110 lóerős benzines C2 és C3 menetteljesítményeit. Persze a Sensodrive nem egy hagyományos automata szerkezet volt, pusztán a kuplungolástól szabadította meg a sofőrt.

Na de az új hatfokozatú, elektronikusan vezérelt szerkezet! Fényévekkel jobb! Legfontosabb különbség, hogy míg a korábbi szerkezet elektromechanikus volt, ez már elektrohidraulikus, azaz a sebességváltás finom és rendkívül gyors. Plusz használata egy hagyományos mechanikus sebességváltóhoz képest 3-5%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez. Az új MCP-váltót a Citroen C4 HDi 110 FAP változatban próbálhattuk ki – e váltóval kombinálva a kocsi fogyasztása elméletben 4,5 liter 100 kilométerre.


A hatfokozatú új szerkezet automata és kézi kapcsolási módot kínál, de építettek bele egy sportprogramot is, ami a szokásos előnyök mellett még rövidebb kapcsolási időket tud. Kézi üzemmódban a kormánykerék mögötti fülekkel vagy a választókarral lehet váltogatni a fokozatok között. Ha a váltókar “A” pozícióban van, nincs más dolgunk, mint nyomni a gázpedált; az elektronika 1,2 másodperces váltásokkal takarékosan, de adaptív módon kapcsolgat. A váltó tényleg “gondolkodik”, hiszen erőteljes gyorsításkor fenntartja a fokozatot, újraindításkor visszakapcsolja a sebességet, lejtőn pedig visszakapcsolással növeli a motorfékhatást.

A választott sebességfokozatról egyébként folyamatos visszajelzés érkezik a műszercsoporton, azt is látjuk, hogy automata vagy manuális módban vagyunk-e. Ha kedvünk vagy a vezetési helyzet úgy hozza, bármikor felülbírálhatjuk a váltást, elég valamelyik kormányfület magunk felé billenteni vagy a váltókart balra tolni. A jobb oldali kapcsolókarral magasabb, a bal oldalival alacsonyabb sebességfokozat kapcsolható. Sajnos a fülek a fix kormányagyon vannak, így néha a váltáshoz el kell engednünk egyik kézzel a kormányt. Persze a váltás a váltókar tologatásával is megoldható, ami ralis feelinget ad. A rendszer nem engedi túlpörgetni vagy lefullasztani a motort, kézi módban is le- vagy felvált helyettünk, ha kell. A kapcsolási idő manuális módban 0,8 másodperc.


Nekem a Sport üzemmód tetszett a legjobban, ami egy gombbal aktiválható. A kézi és automata módban egyaránt lehetséges beállítás 0,5, illetve 0,4 másodpercre redukálja a váltási időt – utóbbi gyorsabb, mint amire egy gyakorlott pilóta hagyományos váltóval képes lenne. Sport manuális módban nagyon jól megy a C4, élmény vezetni; sportautós rántásokkal, villámgyorsan váltogatja a fokozatokat. Ezek után felötlött bennem a kérdés: miért nem kombinálták a takarékos automata módot a szupergyors váltási időkkel? Hát azért, mert ellentmondana az egész koncepciónak – érkezett a válasz magamtól magamnak. Pedig az lenne a tuti!


A Citroen mérnökei ráadásként egy emelkedőn/lejtőn történő indulást segítő rendszert is beépítettek a szerkezetbe, ami ferde talajon a fékpedál felengedése után még két másodpercig rögzíti az autót. A lényeg, hogy a hatfokozatú, elektronikusan vezérelt MCP-váltó a különleges vezetési élmény és üzemanyag-megtakarítás révén, valamint vonzó árának köszönhetően valódi alternatívát jelent a hagyományos mechanikus és automata sebességváltókkal szemben. Felára körülbelül 750-800 euró lesz, ami körülbelül 200 ezer forinttal egyenlő. A váltót később más típusokba is belerakják.
 
Látogatás a Citroen Sportnál


A Citroen Sport 2000 októberében költözött a Versailles-Satory-ban található ultramodern épületkomplexumba, ahol a szükséges irodák, üzemek és boltok mellett tesztpályák is találhatók. 40 ezer négyzetméteren 190 ember dolgozik itt, ahol a WRC autók eljutnak a rajzasztaltól a valóságig. A Citroen Sport tervezi, majd építi meg az elsőtől az utolsó csavarig a versenyautókat. Sajnos egyik versenyautóba se ülhettünk be, nem hallhattuk a hangját, s nem mutatták meg nekünk a 2007-es Citroen C4 WRC-t sem, csupán a szerelőcsarnokokban ballagtunk végig.


A versenyautókat CAD szoftverrel és digitális modellező eszközökkel tervezik meg. A karosszéria üzemben hegesztik be az autókba a bukócsövet, itt alakítják ki az erőátvitel helyét és itt végzik el a szükséges megerősítéseket is. Mindegyik versenyautóban több mint 100 méter hegesztés található, ami 800 munkaórába telik. A motor részlegen mintegy 1500 alkatrészből rakják össze az elméletben több mint 1000 lóerőre (!) képes kétliteres turbós erőforrásokat, a vezérlőelektronikát is helyben készítik. Erőmérő berendezés is van.   


A “műanyag” részlegnek kiemelt szerepe van, hiszen a fémváz köré itt készítik el a pillekönnyű karosszériát. Először 1:4 méretarányú makettel dolgoznak, majd elkészítik a teljes méretű karosszériát. A karosszérialemek egytől-egyig kevlár és szénszál kompozit anyagúak; az utcai és a rali Xsara alkatrészei között hihetetlen súlykülönbségek vannak. Az erőátviteli rendszer komponensei nyolc hét alatt készülnek el, a váltóművet pedig egy hét alatt rakják össze, csakúgy, mint a kuplungot és a differenciálműveket. Persze ezek az alkotóelemek is minimális tömegűek, a vastag kardántengely úgy 1-2 kilogramm között nyomhatott valahol. A raliautó felfüggesztési, kormányzási, hidraulikai és fékrendszerét alkotó elemek összeszereléséhez amúgy kétheti munkára van szükség.

Végül egy sóderre felkészített WRC autó 700 óra alatt, egy aszfalt specifikációjú jármű 550 óra alatt készül el. Ezután az alapos tesztelési fázis következik.

Próbáld ki nálunk a sportfogadást! (x)


Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Még nem érkezett hozzászólás.

*/