Dízeltilalom: Budapest lehet a következő?

A tiltást már tervbe vették, azt a hazai piaci realitásokat szem előtt tartva, fokozatosan, de előbb vagy utóbb bizonyosan be fogják vezetni – egy mondatban így összegezhető Tarlós István főpolgármester válasza arra a szerda reggeli sajtómegkeresésre, amelyben a dízelautók betiltására vonatkozó, németországi bírósági döntés kapcsán egy hasonló tilalom esetleges budapesti bevezetéséről kérdezték a főváros első számú emberét.

Kérdés, kell-e aggódnia a magyaroknak egy ilyen (ezek szerint egyáltalán nem esetleges, bár határidejét tekintve még nem meghatározott) döntés miatt?

Az EuroSTAT adatai szerint 2012 és 2016 között 31 százalékkal nőtt hazánkban a forgalomba helyezett dízelüzemű modellek száma, miközben a benzinüzeműeké nagyjából változatlanok maradtak (+1,3%), a teljes hazai járműállomány pedig 9 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az újonnan forgalomba helyezett dízelek részaránya ebben az időszakban a hagyományosan dízelpárti flottapiacon is jelentősen visszaesett, 55%-ról 44%-ra.

Ez arra enged következtetni, hogy magyarországi autóállomány valamivel több, mint egynegyedét kitevő dízelek létszáma nem új gyártású, kedvező emissziós besorolású modell, hanem külföldről, másodkézből megvásárolt, vélhetően Euro 4 vagy annál is elavultabb dízel. Összességében tehát kevés a dízel a személyautó-állományban, ám közöttük annál többeket fog érinteni a Németországban (és egyéb európai országokban is) tervezetthez hasonló tilalom.

Fontos megjegyezni, hogy a dízelek visszaesése az európai, valamint a hazai mobilitási kultúrában is a kritikus légszennyezettségi adatokat kedvező irányba módosító, hibrid elektromos modellek előretörését eredményezheti.

Ezzel kapcsolatban bizakodásra ad okot, hogy mindössze három év alatt nyolcszorosára nőttek a hazai hibrid eladások: melyek jelenleg az újautó-értékesítések 3,3%-át teszik ki, de a trend és a növekedés dinamikája rendkívül ígéretes. Nem elhanyagolható tényező továbbá az sem, hogy a napokban kilátásba helyezett korlátozó szabályozások hatására a magánvásárlók mellett vélhetően nagy számban fordulnak el a dízeltől a hibrid felé a vállalati flottapartnerek is.

A dízel autók értékének várható csökkenése, és a tervezett szabályozásoknak köszönhetően nehezen kalkulálható maradványértéke ugyanis arra készteti a magán és vállalati felhasználókat, hogy jól tervezhető, környezetbarát megoldások felé forduljanak.

Ez átrendezheti a piacot is, és nagyban profitálhatnak belőle a kínálatukban már most több hibrid autót szerepeltető márkák, elsőként a ma még a hazai hibrid elektromos értékesítések mintegy 80%-t jegyző Toyota és 97%-ban hibrideket értékesítő Lexus. Figyelemreméltó tény, hogy a versenytársak kínálatában is egyre nagyobb számban jelennek meg hibrid modellek, ami a piac általános zöldüléséhez vezethet.

Hosszú távon a használt autókat vásárlók számára az jelenthet megoldást, ha az autóipar fokozatosan, de határozottan elfordul a dízel technológiától. Ez ma még többségében a jövő zenéje: az ICCT legutóbb közzétett, 2015-ös statisztikai elemzései szerint mindössze három olyan autómárka van, amelynek európai eladásaiban 25 százaléknál kevesebbet tesznek ki a dízelek: ezek a kizárólag törpeautókat gyártó Smart, a Toyota, valamint a Lexus. A Smart és a Lexus egyáltalán nem forgalmaz dízelt, míg a Toyotánál ez az arány csupán 15 százalék.