Hidrogénes Mazda RX-8 az utakon
A Mazda 15 évvel ezelőtt kezdett érdeklődni a hidrogénüzemű járművek iránt. Első prototípusát az 1991-es Tokiói Autószalonon mutatta be. Már ezt a koncepcióautót is hidrogénnel üzemelő forgótárcsás motor hajtotta. 2003-ban jött a Mazda RX-8 Hydrogen RE prototípus, melynek kiforrott verziója már közlekedik az utakon. Ez az első olyan autó, ami hidrogéngázzal és benzinnel is képes működni, mindennapi használatát semmi sem korlátozza.
A Mazda 15 évvel ezelőtt kezdett érdeklődni a hidrogénüzemű járművek iránt. Első prototípusát az 1991-es Tokiói Autószalonon mutatta be. Már ezt a koncepcióautót is hidrogénnel üzemelő forgótárcsás motor hajtotta. 2003-ban jött a Mazda RX-8 Hydrogen RE prototípus, melynek kiforrott verziója már közlekedik az utakon. Ez az első olyan autó, ami hidrogéngázzal és benzinnel is képes működni, mindennapi használatát semmi sem korlátozza.
A 2004-ben utcára homologizált prototípus képezte annak a Mazda RX-8 Hydrogen RE modellnek az alapját, amely ma Japánban már a közutakon közlekedik. A dual fuel kettős üzemanyagrendszerrel felszerelt jármű hidrogénnel és benzinnel egyaránt képes üzemelni, ezért jóval könnyebben és kényelmesebben használható a mindennapokban. A Mazda 2006-ban lízingszerződés keretében bocsátja japán vállalatok és helyi önkormányzatok rendelkezésére a Mazda RX-8 Hydrogen RE járműveket – a hidrogénüzemű belső égésű motorral szerelt személygépkocsik körében elsőként a világon.
Dual fuel kontra üzemanyagcella
A hidrogénhajtású forgótárcsás erőforrás kizárólag vízpárát bocsát ki. Hatásfoka nem éri el az üzemanyagcellás járművekét, ám szerkezetileg közelebb áll a benzinmotorhoz, ezért gyártási költségei kedvezőbbek, és hosszú távú megbízhatósága is stabilabb. Az üzemanyagcellával összehasonlítva a kettős üzemanyagú (dual fuel) hidrogén erőforrások nagyobb valószínűséggel játszhatnak jelentős szerepet a jövő hidrogén-alapú társadalmának korai szakaszában. A Mazda ezért összpontosít jelenleg a kettős üzemű hidrogénmotor fejlesztésére.
Az üzemanyagcellában kémiai reakció jön létre a hidrogén, valamint a légkör oxigénje között. Ez a reakció elektromos áramot termel, mellékterméke pedig víz. Az üzemanyagcellás járművet az üzemanyagcella által termelt elektromosság hajtja. Ezzel szemben a hidrogénüzemű belső égésű motor egy, a napjaink benzinmotorjaiban találhatóhoz hasonló égéskamrában égeti el a hidrogént. A folyamat mellékterméke szintén víz. Az égés hatására kitáguló gázok megforgatják a tárcsát (a RX-8 Hydrogen RE esetében), így hajtva meg a gépkocsit.
Mazda RX-8 Hydrogen RE
A Mazda számára logikus volt, hogy a RENESIS forgótárcsás motor – amely 2003-ban és 2004-ben összesen négyszer nyerte el az “Év Nemzetközi Motorja” díjat – alapjaira építse hidrogénüzemű erőforrását. A prototípus a 2003-as Tokiói Autószalonon mutatkozott be, amely már akkor dual fuel rendszerrel rendelkezett. A Mazda célja az volt, hogy három éven belül piaci forgalmazásig fejlessze a technológiát.
A Japán Föld-, Infrastruktúra- és Közlekedésügyi Minisztérium 2004-ben engedélyezte, hogy megkezdődjenek a Mazda RX-8 Hydrogen RE prototípusának közúti tesztjei. A vizsgálatok célja az volt, hogy egy, a kormányzati intézmények, illetve vállalatok számára lízingelhető gépjárművet alkossanak meg. 2006 márciusában az első flottaügyfelek már átvehették Mazda RX-8 Hydrogen RE gépkocsijaikat.
Egyedi megjelölésétől eltekintve az RX-8 Hydrogen RE gyakorlatilag megegyezik a hagyományos RX-8 modellel. A jármű fogyasztást mérséklő gumiabroncsokon gördül, hidrogénmotorját pedig kipufogógáz-visszavezető rendszerrel (EGR) szerelték fel, amely egyszerre biztosít nagy teljesítményt és kisebb NOx-kibocsátást hidrogén üzemmódban. A 2006-os kiadás kormányra szerelt váltófülekkel kapcsolható, négyfokozatú automatikus sebességváltót kapott.
Az RX-8 Hydrogen RE hidrogénnel 109, benzinnel 210 lóerős, nyomatéka 140, illetve 222 newtonméter. Súlya 1460 kilogramm. A csomagtartóban kaptak helyet a hidrogéntartályok, amelyek 350 bar (35 MPa) körüli nyomáson tárolják az üzemanyagot. A normál RX-8 modellből átvett 61 literes benzintartály a hátsó ülések alatt található. Az RX-8 hatótávolsága hidrogénnel 100 km, benzinüzemben körülbelül 550 km.
Amíg rendelkezésre nem áll egy teljes használati értékű hidrogéntöltő hálózat (ez jelenleg csak embrionális formában létezik), gyakorlatilag elképzelhetetlen egy kizárólag hidrogénnel hajtott jármű mindennapi használata Európában. A Mazda RX-8 Hydrogen RE motorja azonban benzinnel és hidrogénnel egyaránt üzemeltethető. A vezetőülés közelében kialakított kapcsolóval lehet hidrogénről benzinüzemre váltani. Ha kiürül a hidrogéntartály, az autó automatikusan benzinüzemre vált át. Ezt a kettős üzemanyagú technológiát a beömlőcsatornákban elhelyezett hagyományos benzinbefecskendezők, a forgótárcsa-házban kialakított közvetlen hidrogénbefecskendező, valamint a szívócsőben elhelyezett további hidrogéninjektor teszi lehetővé. A motorvezérlés az utastéri kapcsoló állása, illetve a hidrogénszint függvényében választ a két energiaforrás között.
A Mazda egyébiránt tervezi a Premacy Hydrogen RE Hibrid kereskedelmi lízingjének beindítását is 2008-tól. Ezen kívül egy vadonatúj Hydrogen RE rendszer kifejlesztésén fáradozik, 3,0 literes benzinmotorral egyenértékű teljesítménnyel, valamint legalább 400 km-es hatótávolsággal.
(Forrás: Mazda)
Próbáld ki nálunk a sportfogadást! (x)