Így kell biztonságosan szállítani a kutyát az autóban
A hazai kutyatartók sok esetben veszélybe sodorják négylábú barátaikat és saját magukat is autós utazásaik során – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásából. Pedig a nem megfelelően rögzített állat, legyen akár ölben, akár szabadon az utastérben, komoly veszélyben van. Elmondjuk, hogyan utaztassuk kedvencünket biztonságosan.
Magyarországon minden második felnőttnek van kutyája, a kutyatartók 57 százaléka pedig szokta szállítani négylábúját, vagyis minden második kutya utazik autóval bizonyos időközönként – derül ki a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásából. Ugyanakkor csupán elenyésző számban rögzítik őket biztonságosan, és ez nem csak a kutya, de az utasok, sőt más autósok biztonságát is veszélyezteti.
„Csak abban az esetben mondhatjuk, hogy biztonságosan szállítják a kiskedvencet, ha valamilyen passzív biztonsági eszközt, például speciális hámot vagy rögzített boxot alkalmaznak” – összegzi tapasztalatait dr. Tokodi Panna az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának r. főhadnagya. „Egy 2 kilogrammos Yorkshire terrier rögzítetlen teste 50 km/h sebességű ütközésnél vagy fékezésnél 60 kilogrammos tárgynak megfelelő súllyal csapódik az éppen útjában álló akadálynak, adott esetben a szélvédőnek vagy az autóban utazóknak” – tette hozzá. Ebben az esetben nem csak szabálysértést követünk el, de a kutya épsége is kockán forog, ráadásul az utasok sincsenek biztonságban, hiszen ekkora tömegű becsapódás komoly sérüléseket tud okozni.
Így utazunk mi
A válaszokból kiderült, hogy biztonságos módon csupán az esetek 21 százalékában utaznak a kutyák: csak minden ötödik autózás esetén óvják a gazdik házi kedvencüket speciális hám, biztonsági öv vagy boksz használatával. A felmérés szerint a kutyák szállításakor leggyakrabban valamelyik utas fogja az állatot az ölében (37 százalék) vagy a kutya a hátsó ülésen ül szabadon (27 százalék). Mindkét módszer magában hordozza a baleset veszélyét. Nem csak hirtelen fékezésnél okozhat gondot az efféle szállítás, könnyen előfordulhat, hogy a kutyát olyan inger éri, amelyre ösztönösen reagál – felpattan, előreugrik a vezetőhöz vagy elkezd ugatni. Ezek bármelyike megzavarhatja, megijesztheti a sofőrt, ami szintén szerencsétlenséghez vezethet.
Miközben a megkérdezettek közül sokan választanak kevésbé biztonságos szállítási módot, tartanak is ennek következményeitől. A kutyát azok is féltik autózás közben, akik az ölükben utaztatják a négylábút. Esetükben 40 százalék tart attól, hogy valami baja lesz a kutyának.
A nők a kutyáért aggódnak, a férfiak a kárpitért
A kutatásból az is kiderült, hogy a tulajdonosok számára kedvencük utaztatása sok esetben okoz frusztrációt. Csupán 20 százalékuk vallotta, hogy semmi sem zavarja őket, amikor kutyájukat szállítják. A férfiak elsősorban autójukat féltik: 40 százalékuk sorolta a zavaró tényezők közé, hogy kutyaszőrös, sáros vagy nyálas lesz a járművük. A nők közül valamivel kevesebben tartják ezt bosszantónak, 30 százalékuk jelölte meg problémaként. Ám amikor a kutya komfortérzete a kérdés, a férfiakhoz képest 10 százalékkal több nő tart attól, hogy az állatnak rossz érzést okoz az autóban utazás.
5+1 tipp a kutyák biztonságos szállításához
Ha ezeket betartja, biztonságos lesz az utazás, és a kutya is jól érzi majd magát!
- Használjunk kifejezetten kutyák számára fejlesztett biztonsági eszközt: hámot, biztonsági ülést vagy biztonsági övet
- Ha nincs speciális rögzítő eszközünk, a kutya a hátsó ülésen, egy utas felügyelete mellett utazzon, de semmiképp sem szabadon
- Ne engedjük, hogy a kutya kilógassa a fejét az ablakon, mert ez a járművezetőre, a többi közlekedőre és házikedvencünkre nézve is balesetveszélyes lehet
- Csomagtérben csak akkor szállítsuk a kutyát, ha azt rács választja el az utastértől
- Hosszú út esetén érdemes 2-3 óránként megállni, megmozgatni, megitatni a kutyát
+1. Az ismerős szagok megnyugtatják a kutyát, ezért vigyünk magunkkal valamilyen otthoni, saját játékot vagy egyéb tárgyat
A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2019 júniusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.