Mégis érdemes foglalkozni a bioetanollal?

Ha a bioetanol gyártás és felhasználás segítségével az éves fosszilis energiahordozó megtakarítás elérheti a teljes magyar kőolaj és kőolajtermék import több mint 10%-át, illetve a teljes magyar földgáz import  közel 5%-át, valamint Magyarország teljes energiafelhasználásának közel 5%-át és energiatermelésének 12 %-át, ráadásul az országban átlagos éghajlati feltételek között megtermelt kukoricafelesleg sem veszne kárba, sőt hasznot hozna a gazdáknak, akkor miért hagynánk ki? Összességében lehet, hogy pozitív képet nyújt a bioetanol magyarországi termelése? Akkor kinek az érdeke, hogy mégis ellenkező képet fessen róla?

Napjainkban egyre több olyan cikk jelenik meg, amiben az egyes bioüzemanyagok (bioetanol, biodízel) gyártását, annak ipari méretű kialakulását hazánkban megkérdőjelezi. A Magyar Bioetanol Szövetség fontosnak tartja, hogy mielőtt a stratégia döntések megszületnének és a fejlesztések tovább folytatódnának a téma széleskörű megvitatására nyíljon lehetőség. A szövetség érdekvédelmi szervezet, tagjai révén a teljes vertikumot képviseli, így természetes, hogy az alapanyagtermelői, bioetanol gyártói, forgalmazói és felhasználói oldal álláspontját igyekszik elfogadtatni. Csak akkor leszünk képesek a bioetanol gyártás hazai jövőjéről dönteni, ha számba vesszük a bioetanol ipar átfogó fejlesztésének az egyes ágazatokra gyakorolt hatását.

Magyarország földrajzi és a klimatikus viszonyai kiváló alapot nyújtanak ahhoz, hogy az ország a régió legjelentősebb kukoricatermelői közé tartozzon. A Magyarországon megtermelt kukoricának – normális évet tekintve – csupán a felét hasznosítja az élelmiszer- és a takarmány-feldolgozó ipar. A magyar mezőgazdaság fejlesztést követően képes átlagban 4 millió tonna kukorica-felesleget termel (a meglévő mezőgazdasági és ipari célú felhasználáson felül) amit 2004 05.01-jével kezdődő tagságunk óta az Európai Unió vásárolt fel az intervenció keretein belül. A támogatásnak ez a formája azonban megszűnik, helyette az Unió is más hasznosítást fog preferálni.

Fontos szempont, hogy a létesülő bioetanol üzemek elsősorban a termő területekhez közeli területeket célozzák meg, így közvetlenül is hozzájárulnak ezen régiók fejlődéséhez és a régió lakosainak munkahelyteremtéséhez. A termelők, vállalkozók, cégek bevételei komoly adóforintokat jelentenek az országnak és a kisrégióknak egyaránt, amiből akár fejlesztési programokat (oktatási, infrastrukturális, stb.) is finanszírozhatnának az önkormányzatok, vagy az állam. A hosszú távú és kiszámítható mennyiségi és árgaranciákat tartalmazó szerződések, termelési és gazdasági biztonságot nyújthatnak a gazdák számára. Ez manapság olyan szempont, amely a gazdák és gazdaságok létét és jövőjét határozza meg.

Sokan a kukorica bioetanol gyártásra való felhasználásánál a keletkező melléktermékről, mint hulladékról beszélnek, ami további anyagi és energiaráfordítással jár. Ez a szemlélet megtévesztő, hiszen a melléktermékként keletkező gabonatörköly (DDGS) rendkívül jó állati takarmányozás céljára, de kereslet felfutásáig tüzelőanyagként is hasznosítható, így nem hulladék, mint azt sokan állítják.

A megújuló energiaforrások felhasználására alapozott biotanol gyártástechnológia megvalósulásával, több mint háromszoros is lehet az előállított energianyereség és a gyártási folyamat ÜHG kibocsátása ötödére csökkenhet, szemben a fosszilis energiahordozók felhasználásával.

A kukoricatermelés, betakarítás, elszállítás és raktározás során felhasznált energiamennyiség megmutatkozik és az egyes folyamatok által kibocsátott üvegházhatású gázok (ÜHG) is a légkörbe kerülnek. A bioetanol előállítása hő- és energia igényes folyamat. Ugyanakkor egy bioüzemanyagra alapozott mezőgazdasági termelés és logisztikai rendszer megvalósításával a bioetanol előállítási és felhasználási ciklus során akár 5-szörös energianyereség is megtermelhető, miközben nem keletkezik több CO2 mint amit a kukorica és a gyártási folyamat során felhasznált energia kielégítéséhez szükséges biomassza korábban a légkörből hasznosított. Ezzel szemben a kőolaj alapú üzemanyagok az évmilliókkal korábban lekötött CO2-t szabadítják fel, amely többletterhelést jelent a légkör számára.

Hogy számokban is szemléltessük, nézzük meg 1 liter fosszilis üzemanyag etanollal (megújuló energiát használó gyártástechnológiával előállítva) történő kiváltásának hatásait. Ez nemzetgazdasági szinten 0,5 kg gázolaj és 0,35 Nm3 földgáz megtakarítást eredményez. Ez alapján az éves fosszilis energiahordozó megtakarítás elérheti a teljes magyar kőolaj és kőolajtermék import több mint 10%-át, illetve a teljes magyar földgáz import közel 5%-át., így az importált energiahordozók mértékének csökkenésével, hazánk energiaimport függősége is csökken. A 4 millió tonna feleslegként termelt kukorica feldolgozásával az éves energianyereség elérheti Magyarország teljes energiafelhasználásának (1080 PJ) közel 5%-át, illetve Magyarország teljes (425 PJ) energiatermelésének 12 %-át.

Az eddig említett mezőgazdasági, társadalmi, vidékfejlesztési és gazdasági hatások mellett a mára már egyre nagyobb hangsúlyt érdemlő környezetvédelmi és azon belül klímavédelmi előnyöket sem szabad kifelejteni a felsorolásból. A bioetanol ipar a fenntartható alapanyag-ellátásban érdekelt, tehát teljesen ellentétes az érdekeivel a talaj, illetve a vízháztartás károsítása, hiszen ezzel saját létalapja ellen cselekedne. Ezen kritériumokat az EU a megfelelő technológiai és gyakorlati előírásával biztosítja.

A környezetvédő szervezetek, mint civil szervezetek mindent elkövetnek a fenntartható és élhető környezet biztosítása érdekében! Céljuk a társadalom szemének kinyitása, kevesebb autózásra és fogyasztásra ösztönzése a racionálisabb életvitel kialakítása.  Ezzel együtt is biztosan marad elég igény az autóval való közlekedésre, a közúti áruszállításra, a gépesített mezőgazdasági termelésre és az ezekhez szükséges energia felhasználására. Tehát marad energiaigény, amit ki kell elégíteni!! A Magyar Bioetanol Szövetség azt szeretné, hogy ezt az energiaigényt is hatékonyan, környezetbarát módon tegyük meg!

Ha 1 liter fosszilis üzemanyagot etanollal (megújuló energiára alapozott gyártástechnológiával előállított) váltunk ki, az 3,3 kg CO2 kibocsátás csökkentést eredményez. Ma már nyilvánvaló, hogy a CO2 nagymértékben felelős a hazánkban is egyre gyakrabban érezhető klímaváltozásért, globális felmelegedésért. A többi közlekedésből származó légszennyező és egyben üvegházhatású gáz tekintetében a következő adatok mérvadók: az előző példát folytatva a NOx kibocsátása 5%-kal alacsonyabb a vele egyenértékű fosszilis üzemanyagok elégetésével járó kibocsátásnál; míg az SOx kibocsátása 20%-al kevesebb és CO kibocsátása 27%-kal alacsonyabb.

A fenti számok tükrében érdemes feltenni a kérdést, hogy miért kellene hazánknak a bioetanol gyártásban lévő potenciált a szőnyeg alá söpörni és milyen kormányzati kezdeményezésekkel lehetne kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

További információ és háttéranyag:

www.etanol.info.hu.