Miért ne vessünk keresztet a dízelautókra?
címkék: autóipar, dízel, dízelautó, dízelbotrány, környezetvédelem
Még mindig tart, sőt, tovább gyűrűzik a 2015-ben kirobbant dízelbotrány. Egész Európában visszaszorult az ilyen típusú motorok eladása, és ez egyre erősebb tendenciaként mutatkozik meg a magyar piacon is. De vajon tényleg annyival környezetszennyezőbb a dízelmotor benzines társánál, hogy a közutakról való kitiltás vár rá?
Autóipar vs. környezetvédelem
„Tévhit, hogy a környezeti terhelés legnagyobb felelőse az autóipar, és azon belül is a dízelmotorok technológiája lenne” – állítja Simon Péter, a Duna Autó Zrt. műszaki igazgatója. „A Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA – Umweltbundesamt) adatai szerint a legnagyobb szennyezést az ipar okozza – összességében a szennyezés 50%-a vezethető ide vissza. Sokkoló tény, de a második helyre a lakosság (13%) került, s vele majdnem megegyező mértékben (12%) a mezőgazdaság tehet a környezetkárosításról – szemben az autók által okozott 6%-os aránnyal.”
Számos független szervezet tanulmánya bizonyítja ugyanakkor, hogy az autóipar tette a legtöbbet a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. Legfontosabb kezdeményezései, fejlesztései:
1992 óta kibocsátási normákat vesznek figyelembe a személygépkocsik gyártásánál, forgalomba helyezésénél, működtetésénél.
98%-kal a részecske (PM), 50%-kal pedig az el nem égett szénhidrogén (HC) kibocsátást csökkentették.
2014-től már csak Euro 6-os motorokkal kerülnek forgalomba az autók.
25 év alatt sikerült elérni, hogy 0,45-ről 0,30 cW-re redukálódott az autók légellenállási mutatója, és a súlyuk is jóval kisebb lett, e tényezők pedig pozitívan befolyásolják fogyasztásuk mértékét.
A benzinmotorok már hármas hatású katalizátorral felszereltek, amelyek a kipufogógázok leghatékonyabb, legbiztonságosabb és legmegbízhatóbb tisztítási módszerét teszik lehetővé.
A közvetlen befecskendezéses, turbós benzinmotorok terén történt fejlesztésekkel egyre kisebb motorok egyre nagyobb teljesítményt érnek el és a fogyasztásuk is jóval alacsonyabb.
A szelektív katalitikus redukciós rendszernek (SCR) köszönhetően a katalizátorban a nitrogén-oxidok a természetes környezetünkben is megtalálható nitrogéngázzá és vízgőzzé alakulnak, így csökkentve a károsanyag-kibocsátás mértékét.
Új üzemanyagfajtaként megjelent a sűrített földgáz (CNG), amely világszerte egyre gyorsabban terjed a járműiparban és a közlekedésben egyaránt.
Reális, megvalósítható célként tűzték ki, hogy 2020-ra elérik a 95 g/km széndioxid-kibocsátást.
Mi lesz veled dízelmotor?
A hazai forgalom 40%-át még mindig dízelautók teszik ki – már a személygépkocsik esetében is, nem csak a teherautóknál, amik szinte kizárólag dízelesek. Népszerűségük abban rejlett, hogy alacsonyabb fenntartási költség mellett lehetett őket üzemeltetni. Mára ez megkérdőjeleződött, hiszen a különböző környezetvédelmi szabályozások főleg ezekre a típusokra koncentrálódtak. Mindeközben a legnagyobb mértékben éppen a dízelmotorok károsanyag-kibocsátása csökkent a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően:
A szénmonoxid (CO) kibocsátás 82%-kal, míg a nitrogén oxid (Nox) kibocsátás 84%-kal csökkent a dízelüzemű gépkocsiknál.
A szénhidrogének (HC) és a szénmonoxid (CO) széndioxiddá (CO2) történő átalakításához oxidációs katalizátort építettek be, a kipufogógázt pedig visszavezették a dízelmotorokba.
A részecskeszűrők használatával a koromkibocsátás mértéke elenyészővé vált.
„A dízel „hiszti” nagyon egyformán hat a márkákra, attól függetlenül, hogy éppen melyik gyártása kapcsán jelennek meg negatív hírek” – mondta Markó Zoltán, a Duna Autó Zrt. kereskedelmi igazgatója. „Azt látjuk, hogy nagyon erősen, országosan is visszaesik a dízelarány. A vevők fejében már összekapcsolódik a „gyilkos” dízel a környezetszennyezéssel, pedig az Euro6-os norma értelmében ezek a motorok ugyanazt teljesítik, mint benzines társaik.”
Ha folyamatos a fejlesztés és egymást érve születnek a sikeres eredmények, akkor miért fordítunk hátat ilyen látványosan a dízelmotoroknak? „Valószínűleg azért fogékonyabbak ezekre a negatív hírekre az emberek, mert a több évvel ezelőtti, Euro4-es szabvány még nem követelte meg azokat a számokat, mint most a 6-os változat, így a dízelek a benzineseknél nagyobb mértékben károsíthatták anno a levegőt. Ma már azonban ez egyáltalán nincs így, mégis a többség menekül a dízelautóktól. Pedig ha csak a számokat nézzük, akkor is egyértelműen látszik, hogy például egy elektromos vagy hibrid autó által okozott szennyezés mértéke sem sokkal kisebb, mint a benzinese, dízeles változatoké. Előbbi modelleknél ugyanis az akkumulátorgyártás és az áramtermelés CO2 hatása nagyságrendileg 70-75 g-nak felel meg, míg a modern benzin- vagy dízelmotorok már 100 g alatt teljesítenek.”
A Duna Autó Zrt. szakembereinek állítását az ADAC német autóklub tesztjei is alátámasztják. Laboratóriumi helyett már valós közlekedési körülmények között (RDE) mérték a károsanyag-kibocsátást – kis és nagy tengerszint feletti magasságokon, téli és nyári hőmérsékleti viszonyok között, terhelten és üresen, hegy- és lejtmenetben, valamint városi, országúti és autópálya-szakaszokon. A teszteredmények minden tekintetben határértéken belül mozogtak, ami talán megerősítő érv lehet a dízelek mellett azok számára, akik eddig csak a vészjóslatokra hallgattak.
A cikk elején tett megállapítás – véleményem szerint – csak korlátozottan igaz. A nagyvárosokban, ahol a központi fűtés aránya igen magas, a centrum közelében nincs ipari tevékenység, viszont a gépjárműforgalom nagy, a jármű a legjelentősebb szennyező.
Az pedig, hogy a gyárból kikerülést követően a dízel autók teljesítik a normákat nem sokat ér, ha néhány év és tulajdonos elteltével nem cserélik a tönkrement szűrőt, nem töltik után az adalékot. Elég körbenézni az utakon, számtalan Euro 5-ös, pláne régebbi koromgyárat látni nap, mint nap, pedig újonnan azok sem füstöltek ennyire.
El kellene engedni ezt a témát. Le a dízellel, aztán le a benzinessel is. Kényszeríteni a gyártókat a zöld fejlesztésre – nem csak gépjármű-, hanem minden más fronton. És akkor kevésbé lesz kellemetlen sétálni a Szondi utcában egy szép, csúcsforgalmas nyári délutánon…
Uff
Igaza van az előttem szólónak, ráadásnak a cikken, és az interjú alanyon borzalmasan érezhető a bevételek miatti aggódás. Talán nem is a környezetszennyezés a legnagyobb gond. Csak próbálják félremagyarázni. Euro számokkal dobálódznak, meg a CO2-val, mikor a 2.5 mikronnál kisebb szennyezés az igazi ellenség. Ebben viszont élen jár a dízel, technikailag, és az óriási darabszámával. Hát ezért félnek az emberek, mert 20 év múlva kinyír minket. Amikor kemora kell járni Markó Zoltán nem lesz ott elnézést kérni. Az elektromos autókkal a megállapítás meg nettó hülyeség. Az elektromos autó energiaellátásban ott a végtelen lehetőség. Rengeteg megújuló energiatermeléssel lehet áramot termelni. Ma már nem egy háznál megvalósítható a teljesen zöld töltés. Aminek semmi köze a hagyományos erőművekhez. Az elektromos autózás mindenkinek jó, kivéve az autógyártóknak, és a szervizháttérnek. Ezért mennek ezek a csúsztatásos kamu dumák. Sosem lesz a hagyományos meghajtásban teljesen zöld lehetőség. Az elektromosban viszont igen. Megfejelve azzal, h nem kell a városokban beszívni a részecskeszennyezést, és a rengeteg fékport. Szóval a cikkben szereplő okostojás szégyenheti magát, h élteti a nyilvánvalóan egészségre erősen káros technikát. Reméljük az unokái már jó levegőt fognak szívni.
Tisztelt Gere Antal! Mint megannyi ember, Ön is beleesik abba, hogy véleményt alkot valakiről, akit nem ismer, maximum egy beszélgetés néhány kiragadott mondatát hallotta. Ezzel együtt viszont számos demagóg állítást idéz fel, amelyek forrását, bizonyítékát viszont mellőzi.
De vegyük sorra: bevételek miatti aggódás… Mint autókereskedőnek, teljesen mindegy, hogy ami autót elad, abban milyen erőforrás van, mivel az értékesítésen realizál nyereséget. Vagyis az anyagi motiváció, mint káros szempont, már alapjaiban hibás.
Euro besorolások… Ha venné a fáradtságot, hogy utána nézne mit is jelentenek az egyes besorolások valószínűleg nem írna le olyan sületlenségeket, mint amit. Euro-5 és 6 esetén már kötelező a részecskeszűrő alkalmazása, amely a kormot, mikroport szűri, éppen azt, ami miatt mind meghalunk 20 év múlva Ön szerint… Másik oldalról a cikk kiemeli, hogy a közlekedés mindössze a szennyezés 6%-ért felelős, amelynek csak egy része a dízel. A kijelentései alapján vélelmezem, hogy a nitrogénoxid károsságát sem ismeri, így figyelmébe ajánlom, hogy az Euro-6 esetén már ez is megoldásra került, nitrogénra és vízre bontja azt az SPF szűrő. És mielőtt megijedne, a levegő jelentős részben tartalmaz nitrogént. Régebb óta, mint az ipari forradalom…
Áramtermelés… Ha kicsit figyelmesebben olvas, észreveszi, hogy a cikk nem csak az akkumulátor töltését veszi számításba, hanem a gyártás környezetterhelését is. Gondolom nem tudja, de egy mai, modern akkumulátor lítiumot és számos ritka földfémet használ fel. A lítium nem egészséges anyag, a ritkával pedig épp az a baj, h ritka! Minél többet használunk belőle fel, annál kevesebb és annál drágább lesz. Szóval szép álom a nap-, és szélenergiával töltött autó, de a jelenleg használt autók számával azonos, tömeges elterjedésének fizikai akadályai vannak. Szemben azzal a megmosolyogtató összeesküvés elmélettel, amit felhoz, miszerint az nem jó az autógyártóknak, ezért csúsztatnak.. ehh 😀
A fékpor alatt gondolom ferrodolt és rozsdát ért. Ha maga elé tenne egy csereérett féktárcsát, és megméri mennyi fém kopott le meglepődne a csekély számon. A fékpofákat is személve, és mindezt a megtett kilométerekkel (ami alatt elkoptak) összevetve, valószínűleg maga is mosolyogna az Ön által leírtakon. Egyébiránt az elektromos autókon is van fék…
A cikkben pedig nem okostojás szerepel, hanem valószínűleg olyan szakember, aki az épp aktuális politikai-társasdalmi demagógiák helyett tényszerű, szakmai megállapításokat tesz. Természetesen mindig könnyebb a tömeggel együtt bégetve szidni az épp aktuális ellenséget, ám ezzel többnyire magából csinál hülyét az, aki hangot ad ennek. Szokták mondani, “nem szóltál volna, bölcs maradtál volna”. Íme egy újabb ékes bizonyíték eme régi bölcselet aktualitásának napjainkban is.
Tisztelt Róbert!
Részecskeszűrő idáig is volt nem új találmány. Hány autóból van kiherélve? A tudatos döntést hozó magyaroknál hogyan is regenerálnak, mikor az eszes magyar a városban is azzal jár mert ocsóó a kicsi fogyasztás. No meg nem igazán lehet kiszűrni ezt a méretet, így szabadon távozik. Ha rákeres a 2.5 mikronnál kisebb részecskék hatására, találni fog egy Semmelweis tanulmányt. Ajánlom figyelmébe, lehet nem fog mosolyogni, és biztonságban tudni a családját boldogan tüdőzve az a sok szemetet amit a nagynyomású égés szabadított ránk a 2000 évek elejétől. Kíváncsi lennék mivel magyarázza a Németek saját iparuk ellen fordulását. Hisz kövér bevételek vannak a dízel autó gyártásból. Arra is kíváncsi lennék, ha friss ártalmatlan levegőt pöfögnek ki, akkor miért is csaltak, miért vannak börtönben komoly vezetők? A 2.5 mikronnyi szennyezés tölti el rémülettel a fejlett országokat, a halálozási statisztikák az egeket verdesik a nagy városokban. Amik erősen érintettek, és orvosilag bizonyítottan összefüggésben vannak a részecskeszennyezéssel . A kereskedőnek ma kell eladnia, nem holnap, nem beszélhet maga ellen, így is eléggé megviseli őket a hanyatló eladás dízel ügyileg. Ha ma bemegyünk egy Merci v BMW kereskedésbe mindenhol megnyugtatnak, h semmi baj csak vásároljunk továbbra is. Az új hangzatos pisi lötty, és besorolások csak elodázás. A független valódi használat közbeni mérések többszőrösét mutatják a megengedettnek, közük sincs a papíron szereplő számokhoz. Talán nem nehéz elhinni, kb. annyira valósak, mint a fogyasztási adatok. A fékpor gazdagon tartalmaz nehézfémeket. Valóban van az elektromoson is fék, csak éppen sokszorosát megy el, mint a hagyományos. A visszatermelés miatt nem is használják a klasszikus fékeket, max. vészfékezésnél. Lítium gazdagon van, jó ideig ki fog szolgálni minket a készlet. Persze ki tudja még mi jön majd a későbbiekben alternatívaként. Legyen az hidrogén, vagy egyéb. A hagyományos meghajtás ideje lejárt, hozzáteszem jóval hamarább kellett volna, csak porosodtak az egyéb megoldások a fiókokban, hisz van egy olajlobbi nevezetű történet is. Bár gondolom erre is azt mondja nem létezik, és a világ legbecsületesebb jóakaró emberei uralják azt a piacot. A nagy városok, Párizs, London, de akár Budapest legnagyobb szennyezői az autók, amik éjjel – nappal ontják magukból a szennyet, akár 10 méterre a homokozóban játszó gyerekektől. Hát ezért vannak erős szankciók odakint, és ezért fordul a világ a hagyományos meghajtás ellen. 10-20 évnél nincs több hátra. Ha tetszik, ha nem.