Mihez kezdjünk, ha defektet kapunk?

A téli hidegtől megszaporodó kátyúk is rontják a helyzetet, hiszen ezek legtöbbször a gumikat, illetve a felniket rongálják meg, ami később durrdefekthez vagy tengelytöréshez is vezethet. Az útkezelők jellemzően csak májusra tudják kijavítani az ilyenkor keletkezett úthibákat, így a kátyúk még hónapokig kockázatot jelentenek az autósok számára. A flottakezelésben piacvezető LeasePlan ezért segítségképp összegyűjtötte a defekttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Defekttípusok

Defekt általában kétféle okból fordulhat elő. Az egyik esetben a futófelületbe fúródott idegen tárgy – legtöbbször szög, törött üveg, csavar vagy éles kavics – okozza, ami gyorsabb vagy akár lassabb lefolyású nyomásvesztéssel jár. A másik esetben a nem megfelelő nyomás áll a háttérben. A közhiedelemmel ellentétben nem a túlfújt, hanem az alulfújt gumik rongálják az abroncs belső szerkezetét, ami megnövelheti a gördülési ellenállást, ezáltal pedig a defekt bekövetkezésének esélyét is.

A durrdefektet komolyan kell venni, hiszen a sérülés következtében a jármű irányíthatatlanná válhat és emiatt egy másik járműbe vagy éppen árokba csapódhat, súlyos vagy akár életveszélyes sérüléseket okozva. Azért, hogy ezt elkerülhessük, a legjobb, ha az azonnali megállás helyett tartott gáz mellett stabilizáljuk az autót, majd enyhe fékezéssel, a járművet az úton tartva próbálunk lassítani és megállni. Fontos tudni, hogy amennyiben tovább közlekedünk a defektes gumival, később valószínűleg nem tudják majd megjavítani a szakszervizben.

Készüljünk fel előre

Annak érdekében, hogy ne érjen felkészületlenül bennünket egy esetleges defekt, érdemes ellenőrizni néhány dolgot. Járjunk utána előzetesen, hogy:

van-e pótkerék az autónkban és megfelelő-e a légnyomása?

hol találunk emelőt, keresztkulcsot a kerékcseréhez, illetve csavarkészletet a pótkerék rögzítéséhez?

ha nincs pótkerék, akkor mi van helyette: defekttűrő vagy öntömítő abroncs, defektjavító szett?

hol van az elakadásjelző háromszög?

van-e az autónkon a kerék leszerelését megakadályozó kerékőr, és ha igen, hol található a speciális kerékőrkulcs?

Áthidaló megoldások

Szerencsére ma már léteznek olyan technológiai megoldások, amelyek számos kellemetlenségtől megkímélhetnek bennünket. Ilyenek például az alábbiak:

Defekttűrő abroncsok: A defekttűrő gumik oldalfala rendkívüli kemény és merev, ezáltal a defekt következtében kialakuló légnyomásvesztés esetén is képesek megtartani a jármű tömegét és legfeljebb 80 km/órás sebességgel megtenni akár 80 kilométert. Ezáltal egy sérülés után is eljuthatunk a legközelebbi autószerelőig. Minden nagy gumigyártó készít ilyen típusú abroncsokat, amelyeket az oldalukon található gyártói jelölések alapján tudunk beazonosítani: ZP, SSR, ROF, EMT, RF, BSR. Bizonyos autógyártók már gyári első szerelésben is defekttűrő gumival látják el az autóikat.

Öntömítő abroncsok: Szintén léteznek olyan autók, amelyeket gyárilag öntömítő gumiabronccsal szerelnek. Ezek belsejében, a futófelület mentén egy zselés anyag van, ami automatikusan eltömíti a futófelületen keletkezett 5 milliméternél nem nagyobb lyukat. Így megakadályozza a levegő távozását, és tovább tudunk haladni az első gumiszervizig.

Defektjavító spray: Ha az autónkban nincs pótkerék, előfordulhat, hogy a gyártó defektjavító szettet helyezett el a csomagtartóban, ami egy szivargyújtóról üzemelő kompresszorból és egy defektjavító sprayből áll. Ez hasonló célt szolgál, mint az öntömítő abroncsban lévő anyag, és a tömlő nélküli gumik kisebb sérüléseit javíthatjuk meg vele ideiglenesen. Az idegen tárgy eltávolítása után az ebben található hab gumiba fújásával betapaszthatjuk az abban keletkezett lyukat, ezután viszont csak kis sebességgel közlekedhetünk a szervizig. Egy hosszabb út előtt érdemes előre elolvasni a használati útmutatót, hogy rossz idő vagy sötét esetén is felkészültek legyünk.

Kerékcsere-tudnivalók defekt esetén

Ha már megtörtént a baj és meg kell állni, mindenképpen próbáljunk biztonságos helyet találni. Ha nem kijelölt parkolóhelyen, hanem útpadkán vagy leállósávon vagyunk ezt kénytelenek megtenni nagy forgalmú út mellett, és el kell hagynunk az utasteret, viseljünk láthatósági mellényt. Emellett utasainak védelméről is gondoskodjunk: semmiképpen ne maradjanak az autóban, tartózkodjanak biztonságos távolságban (pl. szalagkorláton kívül, ha van ilyen). Korlátozott látási viszonyok között és indokolt esetben pedig gondoskodjunk a jármű megfelelő megjelöléséről, kivilágításáról.

Amennyiben az ideiglenes javítási kísérletek kudarcba fulladnak, és kénytelenek vagyunk kereket cserélni, rendszeresen ellenőrizzük a pótkerék légnyomását. Tartsuk szem előtt, hogy pótkerékkel nem vezethetünk 80 km/óránál nagyobb sebességgel, és hosszú távon semmi esetre sem helyettesítheti a defektes gumit. Amennyiben csak a sérült abroncsot akarjuk kicserélni, ezt kizárólag akkor tehetjük meg, ha a másik három gumi teljesen vagy szinte teljesen új. Ilyenkor ügyeljünk rá, hogy az azonos tengelyen lévő kerekekre csak olyan gumiabroncsok szerelhetők, amelyeknek mérete, szerkezete, teherbírása, mintázati jellege (nyári, téli, illetőleg országúti, terep) azonos. Négykerék-hajtású járműveknél érdemes mind a négy gumit lecserélni, mert ha csak a defekteset cseréljük, az működési zavarokat és akár jelentős károkat is okozhat a csúszásgátló rendszerben vagy a stabilizátorban.