Minden, amit a gumiabroncsról tudni kell

A személyabroncsok típusai

A személygépjárművekre tervezett abroncsok három alapkategóriába sorolhatók. Ezek a nyári, téli és az egész évben használható személyabroncsok, melyek részben futófelületükben, részben pedig a gyártásukhoz felhasznált keverékeikben különböznek egymástól. Az abroncs keverékét kifejezetten az adott évszakra és az évszak hőmérsékleti jellemzőire fejlesztették ki. Az optimális határértéknek számító napi átlaghőmérséklet, melynél a gépjármű-tulajdonosoknak az abroncsok lecserélése mellett kell dönteniük, 7 °C. Az egész évben használható abroncsok kompromisszumot jelentenek, mivel az év minden szakában használhatóak, ennek ellenére az abroncsok paraméterei nem érik el az adott évszakra – legyen akár nyári vagy téli – tervezett abroncsok paramétereit.

Az abroncsok jelölései

Minden abroncsmodellt több tucatnyi különféle méretben gyártanak. Az abroncsok megválasztásakor minden vevőnek tisztában kell lennie azzal, mit jelent pontosan az abroncs oldalfalán látható jelölés. Az első háromjegyű szám jelenti az abroncs szélességét, milliméterben megadva. Ezután következik egy perjel és két számjegy. Ez az oldalarány, mely a magasság/szélesség százalékos arányát fejezi ki. Emellett a szám mellett „B” vagy „R” betű áll az abroncsfelépítés típusától függően, megmutatva, hogy diagonál (B) vagy radiál (R) típusú abroncsról van-e szó. A jelölés utolsó eleme számok és betűk kombinációja, melyek az abroncs tömegét és sebességindexét jelentik. A forgalmi engedélyben találhatók az előírt abroncstípusok, melyeket a vezető a járművön alkalmazhat.

Az abroncs gyártási dátuma

Minden abroncs oldalfalán szerepel a „DOT kód”, mely azonosító adatokat tartalmaz többek közt arról, hogy hol és mikor gyártották az adott abroncsot. Ezért fontos tudnivaló a gépjárművezetők számára, hogy a DOT kód utolsó négy száma az abroncs gyártási dátumát jelenti. Az első két szám a gyártás hetét, míg az utolsó kettő a gyártás évszámának végét jelenti.

Az abroncsok élettartama

A brit BS AU 50 szabvány szerint egy abroncs akkor számít újnak, ha 6 évnél nem régebben gyártották. A Nemzeti Gumiabroncs Forgalmazók Szövetsége (National Tyre Distributors’ Association, NTDA) viszont a gyártástól számított 5 évet határoz meg ebben a vonatkozásban. A német gumiipar, gumigyártók és gumikereskedők szövetsége szintén azt állítja, hogy a gumiabroncsok abban az esetben minősíthetők újnak, ha 5 évnél kevesebb telt el gyártásuk óta. Figyelemreméltó tény, hogy egyik dokumentum sem állítja, hogy ez után az időtartam után az abroncsok már ne lennének értékesíthetők vagy céljuknak ne felelnének meg.

Az abroncsok címkézése

2012. november 1-től kezdve minden 2012. július 1. után gyártott és eladott új abroncsot szabványosított európai EU abroncscímkével kell ellátni, mely tájékoztatja a vevőt az abroncs három teljesítmény-paraméteréről: a gördülő ellenállásról, a nedves tapadásról és a gördülési zajkibocsátásról. A szabványosított európai abroncsjelölés objektív, megbízható és összehasonlítható információt nyújt a vevőknek három fontos paraméterről, ennek ellenére a címke nem adja meg az abroncs összes teljesítmény-jellemzőjét, különösen, ami a téli körülményeket illeti.

Az abroncsok tárolása

Minden abroncsot számos szezonon át használnak a járművön, épp ezért nagyon fontos gondoskodni megfelelő tárolásukról a használaton kívüli időszakokban. Tárolás előtt az abroncsokat szemrevételezni kell sérülések megállapítása céljából. Az idegen anyagokat, törmeléket el kell távolítani, az abroncsokat lemosni, majd hagyni megszáradni. A legjobb, ha az abroncsokat a felnin hagyjuk és vízszintesen tároljuk, hogy oldalfalaik érintkezzenek. A felnire szerelt abroncsok mindvégig nyomás alatt vannak, így még az alsó abroncsot se fenyegeti a deformálódás veszélye. A felni nélkül tárolt abroncsokat függőlegesen álló helyzetben kell tárolni és a tárolási időszak alatt egyszer-kétszer meg kell őket fordítani. Mindkét esetre vonatkozik, hogy az abroncsokat sötét helyen és, ha lehetséges, állandóan alacsony hőmérsékleten kell tárolni.

Abroncsnyomás

Az abroncsok csak akkor nyújtják a legjobb teljesítményt, ha az előírt nyomásra fújják fel azokat. Szabály, hogy az előírt nyomás a jármű tanksapkájának belsején vagy a vezető felőli ajtóoszlopon található. Az előírtnál alacsonyabb vagy magasabb abroncsnyomás egyenetlen kopáshoz vezet, és ezzel egyidejűleg negatív hatást gyakorol a jármű kezelésére. A Goodyear a mobil alkalmazásához mellékelt egy a mai járművek többségét lefedő táblázatot, ezzel még inkább megkönnyítve a járművezetők dolgát a vonatkozó információ meghatározásában.

Az abroncsok futófelülete

Az abroncs futófelülete a profil legfelső részét jelenti, vagyis azt a részt, amelyik érintkezik azzal a felülettel, melyen a jármű halad. Az egyes abroncsmodellek futófelülete eltérő. Kerületi mintaárkaik, lamelláik számban és alakban különböznek. A nyári abroncsokhoz viszonyítva a téli abroncsok futófelületein több a lamella, mely mindenekelőtt nedves körülmények között, hóban és jégen javítja a húzóerőt. Téli abroncsokon a minimálisan elfogadható futófelület mélysége 4 mm. Nyári abroncsok esetében ez 1,6 mm, ennek ellenére a szakemberek azt ajánlják, hogy nyári abroncsok esetén is cseréljük le az abroncsokat, ha elérik a 4mm-es mélységet.

Féktávolság

A féktávolság az abroncsok egyik legfontosabb biztonsági paramétere. Különféle felületeken tesztelik az abroncsokat: száraz és nedves felületen, adott esetben havon és jégen is, melynek során általában a jármű 80 vagy 100 km/h-s sebességről állóra fékez. Az abroncsok féktávolságával kapcsolatos információk az EU abroncscímkéin olvashatók. A vevők bővebb információkat olvashatnak szakmai magazinok és független szervezetek által lebonyolított független tesztek eredményeiről.

A vízen felúszás (aquaplaning)

Az aquaplaning – azaz a vízen felúszás – azt az állapotot jelenti, amikor az abroncs nem képes elvezetni a vizet a mintaárkain át, így az fokozatosan felgyülemlik, és vízréteg képződik az abroncs és az útfelület között. Az abroncs elveszti közvetlen érintkezését az útfelülettel, minek következtében a vezető nem tudja többé irányítani a járművet. A vízen felúszás veszélye fokozódik nagy sebesség vagy erősen kopott futófelület esetén. Épp ezért alapvető fontosságú a lassítás, ha nagymennyiségű víz borítja az útfelületet és még inkább, ha az abroncsok kopottak.