Nem csak a sofőrön múlik, hogy kivédhető-e az aquaplaning

Azt gyakran tapasztaljuk, hogy nagy esőzések után az úttesten nem mindig tud a csapadék kellő gyorsasággal elfolyni, ezért összefüggő vízréteg, vagy vízátfolyás is kialakulhat. Ez a vízréteg kellően nagy sebességnél meg tudja akadályozni, hogy az abroncsok közvetlenül az úttesthez tapadjanak. Ilyenkor az abroncsok már nem képesek kellő mennyiségű vizet kiszorítani és létrejön az aquaplaning, más néven a „vízen futás” vagy „vízre felfutás” jelensége.

Milyen körülmények között fordul elő leggyakrabban az aquaplaning?

Az, hogy az aquaplaning jelenség bekövetkezik-e vagy sem, több tényezőtől is függ. Ilyen például az úton található vízréteg vastagsága, a gumiabroncsok profilmélysége, nyomása és mintázata, a jármű tömege, és sebessége. Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb a veszély is. Ez az egyik oka például, hogy a statisztikákat nézve az autópályákon, gyorsforgalmi utakon gyakrabban fordul elő az aquaplaning jelenség, mint a vidéki utakon, hiszen itt gyorsabban is vezetünk. Az egyenetlen útfelszín, enyhe lejtés, az esetleges mélyedések, kanyarok, aluljárók, nyomvályúk és minden olyan hely, ahol nehezebben tud elfolyni a csapadékvíz, kiemelt veszélyt jelent.

Hogyan csökkenthetjük az aquaplaning veszélyét?

Az abroncsok vizes teljesítményét és fizikai határait biztonságos és kontrollált körülmények között, tesztpályákon mérik. Itt ideális műszaki állapotú autókon, előre beállított vízmélység mellett, a sebesség növelésével érik el az aquaplaning-küszöböt, azaz azt a sebességet, amelynél az abroncsok már nem bírnak el az előttük feltorlódó vízzel, és felúsznak. Ez, mivel a kormányzást lehetetlenné teszi, az egyik legveszélyesebb helyzet, ami vezetés közben kialakulhat. Nézzük meg az alapoktól, mit is tehetünk ellene.

A tesztek során, és az életben is sok esetben bebizonyosodott, hogy az abroncsok profilmélysége alapvetően befolyásolja az aquaplaning-küszöb értékét. Minél nagyobb az abroncs profilmélysége, annál magasabb sebesség mellett fog felúszni. „Új abroncsokon vagyunk tehát legnagyobb biztonságban, és a gumik kopásával ez folyamatosan csökken. A törvényi minimum 1,6 mm – amit elérve már valóban jóval nagyobb a veszélye az aquaplaning kialakulásának. Ezért javasoljuk, hogy a 3 mm-es profilmélység elérésekor cseréljék az abroncsokat. Abroncsvásárlás esetén vegyük figyelembe az EU címke adatokat és a teszteredményeket, mielőtt választanánk. Az abroncs vizes tapadásban elért címkebesorolása szintén képet adhat az új abroncs vizes teljesítményéről” – hangsúlyozza Tomin István, a Hankook műszaki vevőszolgálatának vezetője.

Biztonságunk érdekében fontos, hogy mindig megfelelő méretű, minőségű, állapotú, profilmélységű abroncsokkal közlekedjünk. Az abroncsokat rendszeresen ellenőrizzük, a légnyomást is legalább kéthetente, különösen hosszabb út előtt. A szelepsapkákat mindig helyezzük vissza, ha hiányoznak, akkor pótoljuk. Ha túl nagynak érezzük a nyomást, akkor se eresszünk ki levegőt, amíg az abroncs meleg. A légnyomást mindig hidegen mérjük, és állítsuk.

Lehet, hogy azt feltételeznénk, hogy a szélesebb gumiabroncsok nagyobb biztonságot jelentenek, de épp ellenkezőleg. Minél szélesebb egy gumiabroncs, annál több vizet kell kiszorítania és így annál nagyobb az esélye az aquaplaningre is. Ezt a gyártók természetesen az abroncsok tervezése során figyelembe veszik, és többek közt a mintázat kialakításával kompenzálják. A futófelület szélességének növekedésével, egyre sportosabb mintázatokkal, szélesebb csatornákkal, és egyéb nagy hatékonyságú vízelvezetési megoldásokkal találkozunk, ami biztonságos vizes tulajdonságokat biztosít a nagy teljesítményű sportabroncsoknak.

A legjobb, amit tehetünk esős időben, hogy okosan választjuk meg a sebességünket. Hiszen még a legideálisabb esetben is, mikor új, és kiváló vizes tulajdonságokkal rendelkező abroncsokon futunk – bekövetkezhet az a vízmélység és sebesség együttállás, ami már meghaladja a gumik fizikai korlátait.

Figyelmeztető jelzések

Az aquaplaningnek lehetnek figyelmeztető jelei, esős időben érdemes ezekre fokozottabban figyelni:

Sárvédő felől érkező hangos zaj.
Túlságosan sima kormányzás.
Az ESP jelzőfénye elkezd villogni.
A fordulatszám felpörög, de az autó sebessége eközben nem nő, ami a nem megfelelő tapadást jelzi.

Mit tehetünk sofőrként, ha bekövetkezik az aquaplaning?

Ne bízzunk vakon az ESP és ABS segédrendszerekben, mert ezek csak akkor működnek megfelelően, amikor még van tapadás. Például, ha az aquaplaning csak egy kereket érint, akkor az ESP még stabilizálhatja a járművet a másik 3 kerék kontrollálásával.
Mérsékeljük a sebességünket.
Kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat. Ne így akarjunk korrigálni, a kormánykereket pedig két kézzel fogjuk meg.
Ugyanígy óvakodjunk a hirtelen fékezéstől is, csak finoman lassítsunk.
Lépjünk rá a kuplungpedálra.
Erősen vizes úton kerüljük a tempomat használatát, mert ez – magas vízbe futva – akár automatikusan is kikapcsolhat, hirtelen gázelvételt eredményezve.

A vízre felúszás esős időben, vizes útburkolaton, túlságosan nagy sebességnél, vagy a nem megfelelő mintázati mélységgel rendelkező abroncsok használatakor következik be. Ellenőrizze rendszeresen gumiabroncsai profilmélységét, mert csak a megfelelő mintázattal rendelkező abroncsok képesek optimális vízelvezetést biztosítani, és ezzel minimalizálni a vízre felúszás kialakulásának veszélyét.