Škoda 1000 MB, az első sorozatgyártású cseh autó
55 évvel ezelőtt az 1000 MB fordulópontot jelentett a cseh autógyártó történetében. A kompakt autó önhordó karosszériát és hátulra beépített 1000 köbcentiméteres motort kapott. A fejlett technológiával, komforttal és dizájnnal az 1000 MB új mércét állított fel a régióban 60-as évek közepén.
A Škoda 1000 MB az egyik legjelentősebb modell a Mladá Boleslav-i autógyár 124 éves történetében. 1964 tavaszán váltotta fel a népszerű Škoda Octaviát, ami a klasszikus hajtáslánccal – orrmotor és hátsókerék-hajtás – rendelkezett. Az 1000 MB egy nagyon modern, 1,0 literes négyhengeres motor kapott a különösen könnyű, önhordó karosszéria hátuljába. A Škoda Mladá Boleslav-i üzemének új részében állították elő, amely élvonalbeli technológiákat használt, mint például egy speciális öntési folyamat.
Több mint 300 vállalat, köztük 134 külföldi vett részt a több mint 40 csarnok és egyéb épület építésében és felszerelésében. A gyár akkor a legmodernebb autógyárak közé tartozott, és a kommunista országok határain túl is szabványokat állított fel. A 80 hektáros területen 13 kilométeres úthálózat, egy rendező udvarhoz vezető tíz kilométernyi vasúti pálya, és tizenegy kilométeres futószalag volt található. Az 1000 MB négyajtós karosszériája 665 préselt részből állt, és 6900 hegesztési ponttal épült.
A Škoda alumíniumötvözetet, valamint speciális öntési eljárást használt a motor forgattyúsházához, továbbá négyfokozatú kézi sebességváltót, ami Európában egyedülálló volt. Ez Josef Polák cseh mérnök által 1922-ben bejegyeztetett szabadalomra támaszkodott. Ugyanakkor az intelligensen tervezett, mindössze 105 kg súlyú forgattyúsházba nem kellett lyukakat fúrni – az öntvények meneteit egyszerűen meg kellett vágni. Ez hozzájárult a rövidebb termelési időkhöz és az alacsonyabb energiafogyasztáshoz.
A járművek új generációja a NOV (Nový Osobní Vůz, „új személygépkocsi”) megjelölést kapták a fejlesztési szakaszban. A sorozatgyártás megkezdése előtt alapos tesztnek vetették alá. 1962 májusáig 50 prototípus összesen 1 598 840 kilométert tett meg, többek közt a volt Szovjetunió szélsőséges hidegében is. A fék-, üzemanyag- és hűtőrendszerek tesztjeit a Kaukázusban végezték, ahol három járműnek szélsőséges 45 Celsius fokos hőmérsékleten kellett teljesítenie. A négyajtós modell 1000 MB végső típusmegjelölése 1000 cm3-re kerekített hengerűrtartalomra utal, az „MB” pedig a Škoda Mladá Boleslav-i központjában való gyártást jelenti.
Sikeres elődje, az Octavia után az 1000 MB teljesen új koncepcióval lépett fel: önhordó karosszériája volt, minden keréknél független felfüggesztéssel. A korszerű kialakításnak és az alumíniumötvözetek következetes használatának köszönhetően a kocsi mindössze 755 kilogrammot nyomott.
A négyhengeres vízhűtéses OHV motort hátul helyezték el, és a hátsó tengelyt hajtotta. A blokk teljesítménye 37 LE volt az első fázisban a 988 cm3-es hengerűrtartalommal. A végsebesség elérte a 120 km/órát, és ezzel egyidejűleg átlagosan 7–8 liter benzint fogyasztott 100 kilométerenként. 1966-ban a teljesítmény 43 LE-re nőtt, a Škoda 1100 MB-vel pedig egy második motorváltozat is megjelent, amely 1,1 literes hengerűrtartalomból 52 LE-t hozott ki. A ritka kétajtós MBX változat napjainkban a klasszikus autók gyűjtői között keresett modell.
A Škoda dizájn előrelépését jelentette az 1000 MB, az 1960-as évek klasszikus, háromrészes karosszériájára építve, időtlen eleganciával. A nagy panorámás hátsó ablak javította a hátsó kilátást. Kompakt méretei ellenére (hosszúsága 4,17 m, szélessége 1,62 m, magassága 1,39 m) a Škoda 1000 MB tágas és funkcionális belsővel büszkélkedhet. Erre példa, hogy a széria ülések fekvőhellyé alakíthatók át. Az autó két csomagtérrel volt ellátva: a hátsó ülések mögötti akár menetközben is elérhető volt; az autó elülső részében lévő pedig 220 liter térfogattal rendelkezett.
Az Octavia gyártásának befejezése egyben az 1000 MB gyártásának kezdetét is jelentette 1964. április 11-én Mladá Boleslavban. Ugyanezen év szeptemberében az új modellt bemutatták a nagyközönség számára a hagyományos mérnöki kiállításon Brnoban, és októberben a párizsi és londoni autószalonokon.
1965 májusáig havonta mintegy 1000 jármű gördült le az összeszerelő vonalról. Az év végéig a vállalat 150 egységre tudta növelni napi termelését, így az 1000 MB az első cseh jármű, amely valóban tömegtermelésre került. Az 1964 és 1969 között gyártott 443 000 Škoda modell több mint felét exportálták. 1965-ben például az export aránya elérte a 70 százalékot. Az 1000 MB híres ralikon elért sikerei is növelték a külföldi keresletet.
Próbáld ki nálunk a sportfogadást! (x)
