Rendkívüli közúti káresemények – mi a teendő ilyenkor?

Defekt, koccanás vagy esetleg komolyabb autós baleset sokakkal előfordult már, vannak azonban olyan kevésbé gyakori és szokványos károkozások is, amik viszont költségesek lehetnek, ezért érdemes felkészülni rájuk. A rendhagyó káreseményekre általában a casco-biztosítás különböző változatai nyújtanak fedezetet. Biztosítónként eltérő fedezetekkel találkozhatunk, sőt adott biztosító többféle casco-terméket is kínál, ezért a biztosítás megkötésekor mindenképpen olvassuk át a feltételeket. Egy káresemény bekövetkezésekor tisztában kell lennünk a biztosítóval szembeni bejelentési kötelezettségünkkel. Amennyiben ugyanis nem teszünk eleget a feltételekben meghatározott határidőknek – ami casco esetén általában 2 munkanap, de az egyes fedezetektől függően eltérhetnek – úgy a biztosító elutasíthatja a kárigényünket.

Kátyúkár

Csak Budapesten 30-35 ezer új kátyú keletkezik évente, többségük a téli hónapokban, amikor a hideg felgyorsítja a kátyúképződést. A kátyúk legtöbbször a gumiabroncsokat, illetve a felniket rongálják meg, ami később durrdefekthez vagy tengelytöréshez is vezethet. Súlyosabb esetben elállítódhat a kerékösszetartás, de akár a futó- és a kormánymű is sérülhet.

Az úthibák által okozott károk közel felét biztosítás vagy megfelelő bizonyítási folyamat hiányában nem térítik meg, ezért fontos, hogy bebiztosítsuk magunkat az esetleges sérülésekkel szemben. Kátyúkárok esetén a casco-biztosítás önrésze levonásra kerül, ezért érdemes kiegészítő kátyúkár-biztosítást kötni, amely az önrészen túl fedezi az autó futóművében és annak tartozékaiban (ideértve a gumiabroncsot is), illetve a kormányműben és annak tartozékaiban keletkezett sérülések számlával igazolt javítási vagy csereköltségeit. Tartsuk azonban észben, hogy ha az adott útszakaszon figyelmeztető táblát helyeztek ki vagy átlépjük az érvényes sebességkorlátozást, a biztosító elutasíthatja a kárigényünket.

A káreset bizonyítása a vezető kötelessége, így a megfelelő dokumentálás elengedhetetlen. Készítsünk fényképet a kátyúról, az autó sérüléséről és az érintett útszakaszról. Érzékeltessük a méretarányokat, helyezzünk pl. egy mérőszalagot a kátyú mellé, hogy jól látható legyen a nagysága, mélysége. Ha a balesetnek voltak tanúi, írjuk fel az elérhetőségüket, és minden esetben hívjunk rendőrt, mivel ő tudja megmondani, hogy ki az érintett útszakasz fenntartója, illetve a rendőrségi jegyzőkönyv vita esetén fontos bizonyíték lehet.

Kőfelverődés és jégeső okozta szélvédőkár

Az éjszakai fagyok hatására több helyen töredezik az aszfalt, ezért ilyenkor a repedt szélvédők szezonja is beindul. Az autók által felvert kavicsok, burkolatdarabok általában csak apró kárt okoznak a szélvédőben, ami azonban gyors javítás híján menthetetlenül elrepedhet, ráadásul egy baleset során is nagyobb kockázatot jelenthet a sérült szélvédő. Egyre gyakrabban előforduló káresemény a jégeső is, ami hatalmas pusztítást tud végezni és nemcsak az üvegfelületeket, hanem az autó összes elemét megrongálhatja. Fontos, hogy ne közlekedjünk sérült, törött vagy repedt szélvédővel, hanem a lehető leghamarabb javíttassuk meg, így sok esetben elkerülhető a csere. Tanácsos néhány szélvédőtakaró matricát is tartani a kocsiban, amivel félreállást követően rögtön lefedhetjük a sérülést, hogy elkerüljük az üveg javítását nehezítő szennyeződések lerakódását.

Az ilyen károk által okozott javítás vagy csere fedezetére üvegkárra és elemi kárra is kiterjedő, teljes körű casco-biztosítást szükséges kötni. Célszerű olyan autószervizt választani, amely olyan szerződést kötött a biztosítóval, hogy az ügyfélnek az ilyenkor szokásos 10 vagy 20 százalékos önrészt sem kell kifizetnie. A kárt érdemes minél hamarabb bejelenteni a biztosítónak, addig pedig kötelesek vagyunk változatlan állapotban tartani a járművet.

Vadkár és rágcsálókár

Az év bármely időszakában szembe találhatjuk magunkat az erdős, bozótos, esetleg nádas területekről az úttestre szaladó vadakkal, ám ősszel különösen megnő az ilyen típusú autós balesetek veszélye. A vadveszélyes területeken az illetékes vadásztársaságoknak figyelmeztető táblákat kell kihelyezniük az utak mentén, ami azt jelenti, hogy csak akkora sebességgel haladhatunk, amekkorával a vad hirtelen felbukkanása esetén is le tudunk fékezni és el tudjuk kerülni az ütközést. Ám bármennyire is lassan haladunk, egy ijedt szarvas vagy vaddisznó még az álló járműnek is nekimehet. Egy ütközés pedig a kocsiban jelentős károkat okozhat, amit szintén a teljes körű casco-biztosítás téríthet meg a legtöbbször töréskárként, vagy a kgfb-hez kötött vadkár-kiegészítő biztosítás fedez. Csak akkor lehetünk azonban jogosultak kártérítésre, ha az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedtünk.

A vaddal való ütközés közlekedési balesetnek számít, ezért ilyenkor azonnal hívjuk a rendőrséget. Ők a helyszínelés során jegyzőkönyvet készítenek, ami a kártérítési igény benyújtásának feltétele, és értesítik a helyileg illetékes vadásztársaságot. A vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, ezért ne nyúljunk hozzá és semmiképpen se vigyük magunkkal, különben lopással vádolhatnak bennünket. Ha a vad nem pusztult el és elmegy a helyszínről, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról, és kérjük meg erre a rendőrt is.

Fontos, hogy ha állattal ütköztünk és rendelkezünk ilyen biztosítással, akkor 24 órán belül értesítsük erről a biztosítót, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet is be kell mutatni a biztosítónak a kárbejelentéskor.

A nagyvadak mellett a rágcsálókkal is ajánlott résen lenni. A mókusok és a nyestek előszeretettel nézik raktárnak az autókat és halmozzák fel pl. a motorháztetőben a téli betevőt, sokszor pedig játszótérnek tekintik azt és szétrágják az elektromos vezetékeket, akár több százezer forintos kárt okozva. Ezeket a casco-hoz kötött kiegészítő rágcsálókár-biztosítás fedezi, ami a jármű motorterében található olyan berendezésekre, alkatrészekre, tartozékokra vonatkozik, amelyek befolyásolják az autó működését.

Mi a teendő a káresemény után?

Kárbejelentéskor minden esetben szükséges a kárbejelentő nyomtatvány kitöltése, amit a legtöbb biztosítónál már online is megtehetünk. A bejelentéskor közölnünk kell a vezető és a jármű adatait, valamint a káreseménnyel kapcsolatos lényeges információkat, továbbá igazolni kell, hogy a káresemény bekövetkezésekor a járművezető rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel. A kárbejelentést követően a biztosító szakértője általában szemlét tart, melynek során fotókkal rögzíti az autón található sérüléseket, megjelölve azok helyét a kárfelvételi jegyzőkönyvben, ami alapján a javítást majd a kiválasztott szerviz elvégzi. A sérülések, illetve a javítás költségének megállapítása után akkor kezdődhet meg a helyreállítás, ha a biztosító elfogadja a kalkulációt.

Vállalati autó esetén amennyiben a lízingcéggel kötött szerződés rögzíti a kárkezelést, a flottakezelő teljes körűen jár el a kárrendezés során mind a biztosítóval, mind pedig az egyéb szervekkel való ügyintézésben. Ennek első lépése, hogy a káreseményt követően legfeljebb 2 munkanapon belül felvegyük a kapcsolatot a flottakezelővel akár telefonon, akár online. A LeasePlan gyakorlata alapján ezt követően a lízingcég a beérkezett javítási igényt kiadja a vele szerződött javítónak, ahol segítenek a kárbejelentési dokumentáció összeállításában, valamint intézik a kárfelvételi folyamatot, majd a javítási engedély megérkezése után a javítást is.