Tovább zuhannak a dízelek Európában
Az elmúlt tíz év legerősebb februárját tudhatja maga mögött az EU újautó-piaca, de a sikernek nem örül mindenki egyformán: miközben a tavalyi év azonos időszakánál 4,2 százalékkal több, 1,16 millió gépkocsit adtak el, ezeknek csupán 39,5 százalékát tették ki a dízelek – derül ki a JATO Dynamics jelentéséből. Miután januárban 12,5 százalékkal csökkent a dízelek iránti érdeklődés, februárban még gyengébben teljesítettek a kompressziógyújtású modellek: újabb 12,8 százalékot zuhant a forgalmuk.
Figyelemreméltó tény, hogy amíg 2017 ugyanezen időszakában a benzin és dízel hajtású új autók értékesítése között mindössze egy százalékpontnyi volt a különbség, ez a szám idén már 15 százalék a benzines autók javára. Amint egyre szélesebb körben válik ismertté a dízelek egészségkárosító hatása, úgy fordulnak az emberek az alternatívák felé: a benzines modellek forgalma 16, míg a kifejezetten környezetbarát (hibrid és elektromos) járművek iránti kereslet 18,5 százalékkal emelkedett!
Ebben a kategóriában változatlanul a hagyományos hibrid modellek viszik a prímet, eladásaik (körülbelül 27 ezer 400 darab) meghaladják a hálózatról tölthető típusok (PHEV és elektromos) kombinált forgalmát (20,8%), ugyanakkor nem lehet nem észrevenni az utóbbiak rohamos térnyerését. Mindenesetre egyértelmű a trend, akik zöld alternatívát keresnek, Toyotát vásárolnak: az európai piac négy legnagyobb forgalmú, részben vagy teljesen elektromos járműve a japán márka hibridjei közül került ki. A legnépszerűbb a Yaris Hybrid 7111 eladott példánnyal, mögötte a C-HR (5436 darab), az Auris (4408 darab) és a RAV4 (3326 darab) következik. A tisztán elektromos Renault Zoe jelentősen lemaradva, 2177 darabbal az ötödik legnépszerűbb öko-modell volt Európában.
A nemzeti piacok eredményét vizsgálva örvendetes, hogy február hónapban Magyarország a harmadik legjobban teljesítő piac volt a kontinensen.
Az SUV kategória továbbra is őrületes tempót diktál, úgy tűnik egyetlen más kategória sem képes még csak megközelíteni sem a szegmens eladási darabszámait és piaci részesedését.
Forrás és táblázatok: JATO Dynamics
Nem kell tartani a régi német dízelek hazai dömpingjétől
Megállíthatatlannak tűnik a dízelautók népszerűségének hanyatlása: míg 2013-ban az importált használt autók kétharmada tartozott ebbe a kategóriába, addig tavaly a behozott járműveknek már kevesebb mint fele működött gázolajjal. Eközben a forgalomba helyezett új autók között a dízelüzeműek aránya 46-ról 32 százalékra csökkent. A Jóautók.hu szerint nem kell attól tartani, hogy a behajtási korlátozások miatt olcsóbbá váló idősebb német dízelautók elöntik az országot: az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai miatt a közeljövőben nem várható, hogy tömegek fordulnának újra a dízelmotoros személyautók felé.
„Míg a korábbi években főként az idősebb, bizonytalan előéletű dízelautók jóval magasabb javítási költségeire vonatkozó fogyasztói tapasztalatok erodálták a fogyasztói bizalmat, másfél éve már a dízelbotrány és a nyugat-európai nagyvárosok közeljövőre tervezett behajtási tilalmai is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar autósok is egyre nagyobb arányban kerülik az ilyen dízel járműveket – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Ezt a hozzáállásukat vélhetően az sem fogja komolyan megingatni, hogy a németországi intézkedések előbb-utóbb 10-15 százaléknyi árcsökkenést okozhatnak ennél a járműfajtánál.”
Korábban a hazai vásárlók a kedvezőbb üzemanyag-fogyasztást tartották az autófenntartás legfontosabb paraméterének, ám mostanra az autóvásárlók szélesebb körében is tudatosultak a kockázatok: a magasabb szervizköltségek mellett a kilométeróra-tekerés gyakorisága is magasabb lehet ebben a körben, ami abból adódik, hogy a dízelautók futásteljesítménye átlagosan magasabb, mint a benzineseké. Ezért, bár bizonyára lesznek olyan árérzékeny vásárlók, akik lehetőséget fognak látni a használt dízelautók árának csökkenésében, jelentős változást ez a jelenleg zajló folyamatokhoz képest nem okoz majd.
