Újrarajzolhatják a flottapiacot a hibridek

Az utóbbi időben – a több gyártót is értinő, dízelbotrányként aposztrofált jelenség óta különösen – ezen felül egyre fontosabbak a vállalatok számára a környezetvédelmi szempontok is, hiszen az, hogy milyen autókat használ, fontos üzenetet közvetít a vállalatról. Tovább árnyalja a képet a dízel meghajtás tervezett kitiltása több európai nagyvárosból, ami rendkívül negatívan hathat ezeknek az autóknak maradványértékére.

Három év alatt megnégyszereződött a környezetbarát hibrid autók értékesítése Magyarországon: míg 2014-ben még csupán 537 hibrid gépjármű talált gazdára hazánkban, 2016-ra ez a szám elérte a 2072 darabot, és az idei évre további, hasonló ívű növekedés prognosztizálható. A teljes piachoz mérten egyelőre még mindig csak kis szeletet hasít ki a városi közlekedés során a környezeti terhelést csökkentő technológia, hiszen tavaly még csupán 2,1%-ot tettek ki a hibrid eladások a hazai piacból, a fejlődés íve és dinamikája azonban mindenképpen ígéretes.

Ebben több tényező játszik szerepet, kezdve attól, hogy ma már egy hibrid autó ára nagyságrendileg egy hasonló felszereltségű dízelének felel meg, a valamivel alacsonyabb fogyasztáson át egészen addig, hogy egy hibrid autóban ötször kevesebb alkatrész van, mint egy dízelben. Hiányoznak belőle az olyan, könnyen költséges javítási számlákat eredményező alkatrészek, mint a turbófeltöltő, a kettős tömegű lendkerék, a karbantartást igénylő részecskeszűrő, az NO_x szűrő, a kuplung, a nagynyomású üzemanyagellátó rendszer, miközben még a fékrendszer is jóval mérsékeltebb kopásnak van kitéve, mint egy dízel esetében. Könnyen belátható, hogy az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás, valamint szerviz és karbantartási költségek révén a hibrid autók üzembentartási költsége messze elmarad a dízelekétől.

Korábban az akkor még valamivel magasabb ár mellett ugyanakkor a hibrid technológia szélesebb körű elterjedésének gátja volt a limitált modellkínálat, hisz nagyon kevés gyártó kínált hibrid modelleket. Nem véletlen, hogy a húzó márkának ezen a piacon a Toyota és prémium márkája, a Lexus bizonyult: a tavaly Magyarországon eladott hibrid autók 82,2%-át ez a két márka tette ki, mindezt úgy, hogy a Toyota hazai személyautó értékesítéseiből 20,4%-ot, míg a Lexus eladásaiból 95,7%-ot képviseltek a hibridek.

A japán gyártó ezen a területen verhetetlennek tűnik: a Toyota világszintű hibrid értékesítései nemrégiben haladták meg a 10 milliót a technológia bemutatása óta, és egyetlen gyártó sem forgalmaz annyi hibrid modellt mint a Toyota és a Lexus, szám szerint 34-et világszerte. Hazánkban ebből 16 elérhető, a Toyota Yaris Hybridtől az új kupé-crossover Toyota C-HR-en át a Lexus LC500h-ig. Tavaly a Toyota 1241 darabbal a hibrid piac 59,9%-át, a Lexus 462 darabbal a piac 22,3%-át vitte. A top3 hibrid modellek a Toyota Auris (458 db, 22,1%-os részesedés), a Toyota Yaris (346 db, 16,7%-os részesedés) és a Toyota RAV4 (325 db, 15,7%-os részesedés) voltak. A Lexus a hibrid NX-szel (203 db, 9,8%-os részesedés) és z RX-szel (177 db 8,5%-os részesedés) aratott.

Egyértelműen jelzi a piaci tendenciák változását, hogy egyre több gyártó jelenik meg hibrid modellekkel, ami egyszerre válasz az új piaci igényekre és egyszerre járul hozzá a hibrid technológia további térnyeréséhez. Ennek ellenére a flottapiac, és úgy általában az autópiac eltolódásának a dízel modellektől a hibrid technológia irányába a legnagyobb nyertese várhatóan a technológiát jegyző Toyota és Lexus lehetnek.

Érdekes megvizsgálni azonban a flottapiac a dízelektől a hibridek irányába történő eltolódásának további okait is: az üzembentartási költségeken túl egyre több vállalat számára fontos, hogy autóválasztásával is kommunikálja környezettudatosságát, és a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét. Az ezekre az üzenetekre fogékony vállalatoknál például már hosszú évek óta divatos választás volt a hibrid technológia szinonimájává vált Toyota Prius, a számos autógyártót érintő dízelbotrányt követően ugyanakkor az ilyen tekintetben korábban nem annyira úttörő vállalatok is egyre nagyobb számban fordulnak el beszerzéseikben a dízel technológiától.

Érdemes megjegyezni, hogy bár ma ezzel talán még kevesen kalkulálnak, ám a friss beszerzések esetén ez kifejezetten racionális döntés is lehet: több európai nagyváros, köztük Párizs, Madrid, Athén, Osló és Stuttgart (de hazánkból is érkeztek hasonló hangok) már most bejelentette, hogy a közeljövőben vagy középtávon a dízel autók kitiltását tervezik, ami egy most megkötött, 3 vagy 5 éves futamidejű lízingszerződés esetén később kellemetlen meglepetéseket tartogathat a dízel autók maradványértéke tekintetében.