Üzemanyagcellás Panda a Fiattól

A Fiat 2004 legvégén mutatta be a Panda környezetbarát változatát, külön hangsúlyozva, hogy a Hydrogen névre keresztelt autónál még nem készült kisebb üzemanyagcellás technológiával. Az azóta eltelt, kicsivel több mint egy évben a Fiat Auto erőforrásokat fejlesztő, illetve kutató üzletágával közösen továbbfejlesztette a koncepciót, a felfrissített prototípust hétfőn mutatták be.

A kutatás apropója kezdettől fogva az volt, hogy kiderüljön, miként lehet az üzemanyagcellát összepárosítani egy városi autóval úgy, hogy közben az utasok kellő kényelemben utazhassanak, és csomagjaik is elférjenek.

Az üzemanyagcellát egy olasz-amerikai cég, a Nuvera szállította a Fiatnak, amelyet a Panda padlólemezén helyeztek el úgy, hogy a lehető legkevesebb helyet foglalja (az elődben előre pakolták a “technikát”). A rendszer 350 bar nyomáson tárolja a hidrogént egy kompozit tartályban, amit aztán 1,5 bar nyomáson juttat az elektromos áramot előállító egységbe.

A megtermelt és felesleges elektromos áramot akkumulátorokban tárolják, egy teli tartály hidrogénnel az autó hatótávolsága városban körülbelül 200 kilométer (az elődé 220 volt). Az újratöltés körülbelül öt percig tart, tehát nem tovább, mint egy átlagos tankolás.

Az autó menetteljesítményei csaknem összemérhetőek egy kisebb benzines modellével, ugyanis az eddigi 40 helyett már 60 kilowatt teljesítményt produkáló üzemanyagcella segítségével hajtott elektromotor 130 km/órás csúcssebességig képes gyorsítani a Pandát, az 50 km/órát pedig körülbelül 5 másodperc alatt éri el. Az előző modellnek ehhez hét szekundum kellett.

Az üzemanyagcellás technológia ugyan a következő évtized előtt biztosan nem lesz elérhető utcai autókban, ám a gyár a 2006-os esztendőt a hidrogénhajtású Panda segítségével ennek a környezetkímélő technológiának a széles körben való népszerűsítésének szenteli.