Új akkumulátorral forradalmasítaná az autóipart a Toyota

Japán sajtóértesülések szerint a Toyota öt éven belül forgalomba hozza új generációs, tisztán elektromos meghajtású modelljét, amely a világon elsőként szilárd elektrolitos (szilárdtest) akkumulátort alkalmaz majd. Ez az új akkumulátortechnológia biztonságosabb, jóval nagyobb kapacitású és nagyságrendekkel gyorsabban feltölthető, mint a jelenleg használatos lítium-ion akkumulátorok.

A Toyota cégközpontjától mindössze negyven kilométerre, Nagoya városában működő Csunicsi Simbun napilap állításaira reagálva a Toyota hivatalos közleményt adott ki, amely szerint: „az új generációs akkumulátorok közül jelen pillanatban a szilárdtest akkumulátorok állnak legközelebb a gyakorlati (járműipari) felhasználáshoz. A technológia jelenleg a kutatási és fejlesztési fázisban van, beleértve a szilárdtest akkumulátorok sorozatgyártásának előkészítését. A tervek szerint a következő évtized elején megkezdődhet a technológia kereskedelmi felhasználása, ám konkrét terméktervekről egyelőre nem áll módunkban nyilatkozni.”

Az elektromos autók piaca drámai mértékű változásokon ment át az utóbbi években. Ma már szinte minden jelentős gyártó forgalmaz tisztán elektromos (EV) vagy hálózatról tölthető hibrid (PHEV) meghajtású gépkocsit, vagy napirendre tűzte annak bevezetését. Vadonatúj szereplők tűntek fel a színen, mindenekelőtt a Tesla, amely a termékfejlesztés, az ügyfélkezelés és az értékesítés terén is szakított a bevált sémákkal. Az egész világot izgalomban tartó villamosítással a Toyota is lépést tartott, folyamatosan fejlesztve az ide kapcsolódó technológiákat, ám idejekorán felismerte, hogy az akkumulátortechnológiák fejlettségi szintje jelenleg nem alkalmas az ügyfelek mobilitási igényeinek kompromisszumoktól mentes kielégítésére.

Ezért úgy döntött, nem forgalmaz addig elektromos autót, amíg nem tudja megoldani azok két legsúlyosabb hiányosságát: a rövid hatótávolságot és a hosszas töltési időt. A fenntartásokkal ajánlható villanyautózás helyett középtávon a hibrid (HV), hosszú távon pedig a hidrogén üzemanyagcellás gépjárművekben (FCEV) látta a mobilitási igények megoldását, a környezetbarát közlekedés kulcsát.

A Toyota 1993-ban indította útjára azt a rendkívül ambiciózus projektet, amelynek eredményeként, mindössze négy évvel később forgalomba került a világ első sorozatgyártású benzin-elektromos hibrid személygépkocsija, a Prius. Az azóta eltelt húsz évben a vállalatcsoport két legnagyobb márkája, a Toyota és a Lexus több mint tízmillió hibrid gépkocsit értékesített szerte a világon; az ezek révén elért üzemanyag-megtakarítás, illetve emisszió-csökkentés a becslések szerint eléri a 29 milliárd liter benzint, illetve 77 millió tonna szén-dioxidot. Ugyancsak húsz éve folytat egyre intenzívebb kutatásokat a Toyota a hidrogén üzemanyagcellák terén; az ezek nyomán megszületett Mirai a világ első, nyilvánosan forgalmazott FCEV személygépjárműve.

Az elmúlt két évtizedben tehát a Toyota-csoport több mint tízmillió akkumulátort gyártott és szervizelt, nagyságrendekkel többet, mint amennyi a világ összes villanyautójában (számuk 2016 végével érte el a kétmilliót) szolgálatot teljesít. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalat azon döntése, hogy kimarad az elektromos versenyfutásból, nem saját technológiai alkalmatlanságán, hanem a használt technológia alkalmatlanságán alapul: a Toyota mindenki másnál jobban tisztában van azzal, hogy a jelenlegi akkumulátor-technológiák nem alkalmasak arra, hogy hosszú távon megoldást nyújtsanak az emberiség mobilitási igényeire.

A szilárdtest akkumulátorok ezzel szemben biztonságosak, percek alatt feltölthetők, energiatároló képességük pedig jócskán meghaladja a lítium-ion akkumulátorokét, azaz maradéktalanul alkalmasnak ígérkeznek a tömeges hétköznapi autóipari felhasználásra. Azzal természetesen a Toyota is tisztában van, hogy a számos tudományos partnerrel, többek között a Tokiói Technológiai Intézettel közösen folytatott kutatások során elért eredmények nem ültethetők át közvetlenül, változtatások nélkül a gyakorlatba, ezért is nem nyilatkoztak korábban a már öt évvel ezelőtt rendkívül ígéretesnek tartott, ám akkor még jobbára feltérképezetlen szilárd elektrolitos akkumulátorok potenciális felhasználásáról. Ahogy annak idején a hibrid technológia bevezetését megelőző években, most is számos különböző, ígéretes akkumulátor-technológiát – így fém-levegő, nátrium-ion vagy magnézium anódos akkumulátorokat – kutatnak és fejlesztenek párhuzamosan, ám ezek közül a mai napig egyedül a szilárdtest akkumulátorok váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Ezek tehát már a Toyota magas elvárásai szerint is alkalmasnak ígérkeznek arra, hogy széles körű, minden szempontból praktikus megoldást jelentsenek az emberiség mobilitási igényeire. Aligha véletlen, hogy a cégcsoporton belül frissen létrehozott EV-központ működését maga Akio Toyoda, a vállalat elnöke felügyeli. Figyelembe véve, hogy a fogyasztók érdeklődése már a jelenlegi, tökéletlen elektromos autók iránt is évről évre exponenciálisan növekszik, robbanásszerű fejlődést hozhat a piacon az az új technológia, amely a várakozások szerint rövid időn belül az EV-gyártás és -fejlesztés élvonalába fogja emelni a Toyotát.

Ahogy a hibrid technológiák esetében már tapasztalhattuk, a világ autógyártói a lehető legrövidebb időn belül minden bizonnyal maguk is piacra bocsátják az új generációs akkumulátor-technológiát. Más kérdés, hogy erre vélhetőleg további hosszú éveket kell majd várni: jelenleg a Toyotán kívül mindössze egy autógyártó jelentette be, hogy sorozatgyártásig kívánja fejleszteni a technológiát, ám ők nem öt, hanem tíz év múlva készülnek piacra lépni saját megoldásukkal.

Akárhogy is, a Toyota által útjára indított forradalom átírhatja az autóipar térképét: a hidrogén üzemanyagcella és az új generációs elektromos meghajtás válhatnak a világ két meghatározó hajtáslánc-technológiájává, akár teljesen kiszorítva a belső égésű erőforrásokat a piacról.